Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

és ismertnek tekintett fogalom csak у tagolás szerint alany: téma, topik. - Az a viszony szerint azonban mindkét mondatban Imre a megjelölő, ti. ennek - mint valódi tulajdonnévnek - van elsődleges, közvetlen referenciája, az Európabajnok a tulaj donítmány, mert viszonyításra utal, motiválást tartalmaz, és csak határozott névelője egyedíti (és az a háttérismeret, hogy Európa-bajnok csak egy lehet), így az egyedités révén fejez ki azonosítást. Mindkét alanyesetű főnévnek azonos a denotátuma, de csak a tulajdonnévé designatum. 4.3.3. Nem állítom - mint Hell vélte -, hogy a (16) mondatban az Európabajnok az alany, hanem azt mondom, hogy Imre a típusú alany: megjelölő (designator). Az Európa-bajnok mint kiinduló és ismertnek tekintett fogalom csak у tagolás szerint alany: téma. Hiszen alanyról és állítmányról megszorítás és vita nélkül csak akkor beszélhetünk, ha a predikatív viszonynak három szála egyetlen nyalábként egybeesik. Ahol ezek a szálak különválnak, ott csak a, ß vagy у viszonyú alanyról szólhatunk, azaz megjelölőről, illetőleg igealanyról, vagy pedig témáról (mondattémáról). Kettő-kettő ezek közül ellentétes irányú lehet. A megjelölő lehet hangsúlytalan is (téma), hangsúlyos is (propozitum, fókusz). 4.4. Még nehezebb felismerni a referenciaviszonyokat, ha egyik nominativus sem tulajdonnév, hanem csupán a névelők és a közlésbeli helyzet igazítanak el. Eddig nem esett szó a határozatlan névelő szerepéről, pedig köznevek előtt igen gyakran az egy fejezi ki a létezésre való utalást, tehát - közvetve - a referenciát, szemben a névelőtlenséggel, mely a tulaj doni tmánynak egyik ismertetőjele. Grétsy László tárgyalt ilyen mondatokat a Kossuth rádió „Értsünk szót" adásában (2007. február 19.): (17) Polgármester lett az elnök. Ez Grétsy magyarázata szerint azt jelenti, hogy az, akiről szó van, vagyis valamilyen testületnek az elnöke, mostantól kezdve polgármesteri széket is betölt. Ha kiegészítjük az elejét egy névelővel, egészen más értelmet kap: (18) Egy polgármester lett az elnök. Ez így azt jelenti, hogy olyan személyt választottak meg valamilyen társaság elnökévé, aki történetesen polgármester is. A Grétsy-féle világos kifejtés mögött az a szabályszerűség húzódik meg, hogy a névelőtlenség a tulajdonítmányra jellemző, hozzá viszonyítva a határozott névelős az elnök a designator. Az egy névelő azonban referenciát ad a polgármester főnévnek, így már nem besorolást vagy minősítést jelöl, hanem létező személyt. Az elnök pedig, határozott névelővel, itt már tulaj donítmány, és ez főleg akkor nyilvánvaló, ha éppen elnökválasztásról van szó. A határozott névelő itt nem referenciális szerepű, nem személyre, hanem tisztségre utal: 'az a bárki, aki betölti az elnöki tisztet'.