Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Varga László: A stilizált eső hanglejtés az újabb kutatások tükrében (Stylised falling intonation in the light ofrecent research) 104
SE-vel azonos kiterjedésű. A (44a)-ban ezek az intonációs frázisok és SE-k a <kész a> és a <vacsora>; míg a (44b)-ban az <indulunk>, a <vissza az> és az <iskolába>. A második megközelítés abból indul ki, hogy egy terminális kontúr és egy azt követő valóságos vagy potenciális szünet egyaránt szükséges egy intonációs frázis végének a megállapításához.20 Eszerint amikor egy SE után nem állhat szünet, akkor nem alkot intonációs frázist, annak ellenére sem, hogy egyébként terminális kontúr. Mivel a megnyilatkozás belsejében lévő SE-k után nem állhat szünet, ezek nem alkotnak önálló intonációs frázisokat. Az a megnyilatkozás, amely ilyen SE-ket tartalmaz, egyetlen intonációs frázisból áll. Ezért a (26) példáit a (45) módjára kell elemezni. (45) a. H* ! H- H* ! H-Q% b. H* ! H- H* !H- H* ! H-0% I I |\ V \\ I N I f-r, V 'Kész a 'vacsora! 'Indulunk'vissza az 'iskolába! A második megközelítés szerint a megnyilatkozás belsejében lévő SE-k nem intonációs frázisok. De akkor micsodák? A Beckman - Pierrehumbert (1986) óta általános nézet szerint a frázistónus az ún. köztes frázis (intermediate phrase) végét jelöli. A köztes frázis hangmagassági akcentusok olyan sorozata, melyet egyszerű frázistónus zár, ezzel szemben az intonációs frázis hangmagassági akcentusok olyan sorozata, melyet frázistónus és határtónus együttesen zár le. így, bár mindkettő valamilyen értelemben az intonáció egysége, a köztes frázis kevésbé élesen különül el attól, amit őt követi, mint az intonációs frázis. Ez a megkülönböztetés lehetővé teszi, hogy az intonációs egységben ne csupán egyetlen frázistónus lehessen az utolsó hangmagassági akcentus és a jobbszélső határtónus között, (ahogy az eredeti Pierrehumbert-modellben láttuk a (28)-ban), hanem hogy több frázistónus is szerepelhessen ugyanabban az intonációs frázisban. Ez azért lett lehetséges, mert a frázistónus - rá következő határtónus nélkül - csak egy köztes frázis végét jelöli, köztes frázisból viszont több is lehet egy intonációs egységben. Eszerint a felfogás szerint a (45a)-ban és (45b)-ben ismétlődő SE-k mindegyike H- frázistónussal záródik (míg a megnyilatkozás utolsó SE-je még egy 0% határtónust is felvesz). Következésképpen mindegyikük köztes frázis, és ezek a köztes frázisok együttesen alkotnak egy-egy intonációs frázist. Összefoglalva, mind a (45a), mind a (45b) egy-egy megnyilatkozást tartalmaz, mindegyik megnyilatkozás egyetlen intonációs frázisból, és mindegyik intonációs frázis több köztes frázisból áll, és mindegyik köztes frázis Szigorú akusztikai értelemben véve a szünet néha nem valóságos szünet, csak szünetpótló, mert pl. az előtte lévő szótag megnyúlása is szünetélményt kelthet, vagy a szünet helyét svá vagy nazális töltheti ki.
