Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Varga László: A stilizált eső hanglejtés az újabb kutatások tükrében (Stylised falling intonation in the light ofrecent research) 104

Itt a T nem más, mint egy hangmagassági akcentus eredetileg csillagos tónu­sa, mely a főhangsúlyos szótaggal volt asszociálva, de az L tónus átvette ezt az asszociációt és így időben a T az L után realizálódik. Ilymódon a H*-ból L*H jön létre, ahogy a (37) mutatja: (37) H* -> L*H Az újonnan létrejött L*H egység egy kételemű hangmagassági akcentus, amelyben a H nem utánfutó tónus, hanem egy korábbi csillagos tónus, amely „késleltetésen" (vagy „L-elétételen") ment át. Ezért a (17) példái így ábrá­zolhatók: (38) a. L*H! H- b. L*H! H- c. L* H! H- d. L*H! H­V / .111 N 11 \У 'Ma-ri! Ma-ri-ann! 'Bodoriné! 'Zsolt! De a (35)-ben és (38)-ban közölt ábrázolatok még mindig nem teljesek. Ugyanis a példák mindegyike önálló megnyilatkozás, és ezért mindegyiknek a vége egyszersmind egy intonációs frázis vége is. (Mivel egy megnyilatkozás egy-vagy több intonációs frázisból áll, a megnyilatkozás vége intonációs frázis végével esik egybe.) De az intonációs frázis végén határtónus kell hogy álljon, s ezért a (35) és (38) ábrázolatainak határtónusban kell végződniük. Mi legyen ez a határtónus? 3.3. A magyar stilizált eső dallam jobboldali határtónusa Az autoszegmentális irodalomban kétféle jobboldali határtónust ismernek el: a magasat (H%) és az alacsonyt (L%). Pierrehumbert (1987)-es, angolra vonat­kozó prepozíciója szerint H tónus után a H% határtónus emelkedést jelöl, míg az L% határtónus az előző H tónus hangmagasságának a fenntartását jelzi. Ezért van az, hogy az angol SE reprezentációja, a (29), ...H-L% szekvenciára vég­ződik, noha ez szinttartó dallamszakasznak felel meg. A magyar SE-t azonban másképpen kell ábrázolni, mert Grice - Ladd -Arvaniti (2000: 150) a ...H-L% szekvenciát a magyar emelkedő-eső (eldön­tendő kérdő) dallam eső szakaszának a jelölésére használja, 1. (39), vö. (33): (39) L* H- L% 'REGGEL kilenckor?17 (Grice - Ladd - Arvaniti 2000: 150) 17 A reggel szó nagybetűs szedésének a rajta lévő kontrasztív hangsúly az oka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom