Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75

személy stb.) segíti elő (Alberti 2000). Gyakorlatilag azt kell az interpretálónak kitalálnia, hogy milyen releváns kapcsolata lehet egy úszó személynek egy megemlített idővel, hellyel, másik személlyel, önmagával (llb-h). Másodlagos kérdés, hogy a felfejtett jelentésű ASV-ot külön tételként elhelyezzük-e a belső lexikonban, vagy úgy tekintjük, hogy újra és újra az alkotóelemeiből rakjuk össze. Térjünk most át a kalap-ja-i-m szóalakban felbukkanó titokzatos -((j)A) toldalékra (amely a hajó-0-i-m szóban például üres hangalakot ölt). Követjük Szabolcsit (1992) és elődeit abban, hogy a birtokoltság tényének kifejezőjét lássuk ebben a toldalékban. Azt a merész kijelentést szeretnénk azonban tenni, hogy ezt a toldalékot a vonzatszám-növelő tulajdonsága a képzők körébe helyezi: pl. ez itt (egy) kalap —> ez itt Péternek a kalapja (v.o. *Ez itt Péternek a kalap). Ha pedig képző, akkor a szófajt nem váltó főnévi képzők azon cellájába kell helyeznünk, ahol a (9a. 1) intranzitív bemenetű átmenet-mintázatot mutató esetek számára van éppen hely (ahol a főnévi régens mellett az „intranzitivitás" azt kell jelentse, hogy nincsen birtokos az ASV-ban):14 (13) a. Ez itt (egy) kalap. <NpM> = <-/+> ^ (NOM, Poss) = <-,+) b. Ez itt a kalapja az én feledékeny Péter barátomnak. (14) a. Gyakran darálnak a munkások ebben a helyiségben. (NOM) = (-/+> ^ A fenti (14) példában már a Laczkó (2000a) által javasolt „helyiségnév­képző" -Ó toldalék átmenet-mintázatát szemléltettem (amelynek termékenységét megmutatja a strimpfel(ő) fiktív szóval való sikeres helyettesítés lehetősége is), ami a (9a.2) intranzitív bemenetű típusba sorolható be sikeresen. Ebből adódóan analógiát az épülnek a házak a hegyoldalon -> beépül a hegyoldal példával szemléltetett átmenettel vonhatunk; ami nem tűnik erőltetettnek. Áttérve a hatásláncot a „hatók" oldalán bővítő képzésekre, az iskolapéldaként szolgáló műveltetés legyen az első kommentált ASV-átmenet. Mint (8b) mutatja az előző szekcióban, a tranzitív bemenetű alapesetben érintetlen tárgy mellett alanycsere zajlik le. Az intranzitív bemenet elfajult esetében a (9b. 1) átmenet-mintázat tekinthető termékenynek, ahol az új alany tárgyi helyzetbe b Ez itt a daráló. (NOM) = <-,+> 14 Az -ÓjA főnévképzőben (Laczkó 2000a) nyilván szintén a birtokoltságra utaló morfémát lelhetjük fel, társulva az -O (egyik) főnévképzői változatához. Ez a -((j)A) képzői felfogása mellett szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom