Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)
Tanulmányok - Agyagási Klára - Bereczki Gábor: Mutatvány a készülő cseremisz etimológiai szótárból [Sample from the Cheremis Etymological Dictionary in progress] 26
(die Kömer) gleich herausfallen', (Wichmann 1906: 35) M Silk- ak 'ganz und gar, gänzlich', S cilkit 'rein, klar' | zürj. PO eil 'совсем, совершенно' < *сиз 'alles, ganz' (UEW 613). Az UEW megjegyzi, hogy a votják megfelelőben а к névszóképző, az ak pedig nyomatékosító partikula. A cseremisz szóvégi a ~ ä redukált hangból vált teljes hanggá, mint annyi más esetben (1. Bereczki 1994: 128-129). Hangtani és jelentéstani szempontból nem merül fel számottevő nehézség a tárgyalt cseremisz és permi szavak egybevetésénél, úgyhogy az UEW-ben alkalmazott kérdőjel elhagyható. Az UEW a fentebb felsorolt cseremisz megfelelőkön kívül ideveszi a (Ramst) KB edit 'alles, ganz und gar' alakot is, melynek Веке а következő nyelvjárási változatait sorolja fel: UP cilt(-ak), CÜ CK С edit, CK cdlö(-ok), С c5lő(-ak), JT сэк(-ок), JO V сэк 1. 'alle', 2. 'ganz und gar, gänzlich' (MNySz 9: 3084). Ez utóbbi cseremisz szóban nem igazolható, hogy a szóvégi / (Ő) képző, így a hangalak és a jelentés hasonlósága ellenére el kell választani a két lexémát. Ez utóbbi szó kapcsolatban van viszont a cser. P CÜ d'Slt, В CK С JT jdlt, UP jilt-ak, UJ filt-ak, К jdlt 'sauber, rein, ganz (adv.); sehr, ganz' (MNySz 2: 423), továbbá a P BJp M CÜ jalt, В UP USj. jalt(-ak), MK d'alt-ak, К jalt(-ok) 'ganz, völlig' (adv.) (MNySz 2: 365-366) szavakkal. A cser. jdlt stb. átkerült a esuvasba is (1. Bereczki 2002: 168). A szókezdő с, с ~ j, továbbá a szóbelseji а ~ § alternáció teljesen ismeretlen a cseremiszben. Lehetséges, hogy ezek a szavak kései őscseremisz-korban átvett Vetluga-Volga-Vjatka vidéki szubsztrátumi eredetű jövevények. <S> Wichmann: FUF 6: 35, Toivonen: FUF 20: 59; Lytkin: SFU 2: 120, ESK. conga 'domb, halom, emelkedés, domb csúcsa' Cser. ir.: чоппа 'хом, пригорок, бугорок, горка, высота, возвышенность, возвышенное место; местность, возвышающаяся над окружающим'; cser. nyj.: Ш С conga, JT conga 1.'Hügel, Anhöhe', 2. 'Bülte' (MNySz 9: 3151), В cöngä, JT cönga 'Hügel, Anhöhe' (uo. 3174), M MM MK U С cunga, CO JT JO V cunga, К cdnga 1.'Hügel, Anhöhe' (M MK), 2. 'Haufen' (M MK U JT), 3. Knödel, Klößchen (aus Fleisch, Hanfsamen usw.), 4. Kniescheibe (KA) (uo. 3191-3192); U: mord. Mconga 'Insel' (Bereczki 1992: 91). A felsorolt cseremisz szavak a konszonantizmus és a jelentésbeli egyezések folytán a vokalizmus ingadozása ellenére kétségkívül közös eredetre mennek vissza. Az UEW (47) kérdőjellel egy konszonantizmusa miatt rendkívül kétes vogul, s az óm. ság 'Hügel, Berg' szavakkal veti egybe a tárgyalt cseremisz alakokat. A m. ság szó azonban a cser. JT sűrjgo 'Hügel', JO V sürjgu 'Urwald' szavakkal függ össze (1. lentebb). A cser. conga, cunga és a mordM conga szó mind a cseremiszben, mind a mordvinban iráni átvétel vö. osz. cong 'csúcs' (1. Abaev 1949: 447). Mivel közös volgai alapnyelvet nem lehet feltenni, a
