Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Agyagási Klára - Bereczki Gábor: Mutatvány a készülő cseremisz etimológiai szótárból [Sample from the Cheremis Etymological Dictionary in progress] 26

volgai bulgár elemeket a volgai bulgár közvetítésit más származásúaktól. A közvetített átvételek nagy száma egyébként a volgai bulgár nyelvnek az areában betöltött domináns nyelvi státuszából fakad (csakúgy, mint későbbi korban a kazanyi tatár esetében). Az eddig egységesen csuvas eredetűnek tartott jövevényszavakat igyekszünk differenciáltan, az új kutatási eredményekkel összhangban bemutatni. A volgai bulgár kölcsönzések forrásának lehetőség szerinti pontos meghatározása mellett rámutatunk az átvételek időrendjére is. Az utóbbi évek kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a cseremiszek és a csuvasok szomszédságában, a Vetluga, a Volga és a Vjatka által határolt területen élt egy ismeretlen nép, melyet ugyan nem önálló népnévvel, hanem szintén a cseremisz toposszal neveztek meg a források (vö. Agyagási 2002), de ez nyelvileg nem volt azonos a finnugor eredetű cseremisszel (marival). E nép nyelvéből számos jövevényszó bekerült a csuvasba (innen sok esetben átment a tatárba, de a cseremiszbe is), valamint közvetlenül a cseremiszbe (1. Agyagási 2000: 3-24). A cseremisz szókincsnek ezt a szubsztrátumnyelvi rétegét is megkíséreljük feltárni.4 Az orosz jövevényszavak közül csak a meggyökeresedett régi kölcsönzéseket vettük fel a címjegyzékbe. E szavak száma ötszáz körül mozog. Ezt a jövevény szóréteget is az eddigieknél jóval differenciáltabban szándékszunk feldolgozni, figyelembe véve az orosz nyelvtörténet és a dialektológia eredményeit, s azt is vizsgáljuk, hogy nem valamely szomszéd nyelv közvetítésével került-e az orosz szó a cseremiszbe. (A cseremisz nyelvjárások közvetlen kölcsönzéssel átvett régi orosz jövevényszavairól 1. Agyagási 2004, 2005b, 2006.) A cseremisz ezernyi szállal fűződik a Volga-Káma vidéki area nyelveihez, s ezt a lexikológia területén is megpróbáljuk minél sokoldalúbban bemutatni. Nem szorítkozunk kizárólag a szókölcsönzésekre, a frazeológiában is sok a kölcsönös kapcsolat, megtaláljuk a tükörfordítások különböző típusait, s véleményünk szerint egy igényes etimológiai szótárnak ezeket is tartalmaznia kell. A amely nyelvi rendszerében azonban megőrizte a kihalt cseremisz nyelvjárás grammatikai sajátosságait. E hipotézisét azonban Serebrennikov meg sem próbálta bizonyítani. Mindez csak azért érdemel említést ehelyütt, mert a cikk tévesen azt a benyomást kelti, mintha a volgai bulgáron kívül a cseremisz más r-török nyelvvel is kapcsolatban állt volna, pedig ezt sem akkor, sem azóta semmi nem bizonyította. 4 A Volga és a Vetluga

össszefolyása környékén hajdan létezett, de ma már csak a csuvasban, cseremiszben és tatárban szubsztrátumelemek szintjén jelen lévő nyelv azonosítására megindultak a kutatások. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kutatás nagy körültekintést igényel és számos probléma megoldását feltételezi. Jelen cikkben még korai lenne a megoldásról nyilatkozni, de a már rendelkezésre álló részeredmények biztatóak. A tervezett cseremisz etimológiai szótárban reményeink szerint körvonalazódik a volgai-vetlugai szubsztrátumnyelv szókincsének egy jelentős rétege, amely útmutatóul szolgálhat e nyelv eredetének tisztázásához.