Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

vogul, jobb oldalon az osztják adatok szerepelnek, az egyes rovatokban állandó rövidítés utal a nyelvjárás csoportra. A szekunder megfeleléseket félkövér betűtípus különbözteti meg az etimon tulajdonképpeni folytatásaitól. Az adatok idézése Sipos 2002 és Sipos 2003 alapján történik. 1. Direkt kölcsönzések A kölcsönzés azokban az esetekben ismerhető fel legkönnyebben, ahol az átvétel kontrasztba állítható a ténylegesen az obi-ugor korból eredeztethető alakkal. Az alábbbiakban erre található három példa. Az elsőben az etimon északi vogul folytatása és az északi oszfjákból átvett szó hangalakját tekintve markánsan különbözik: (1) *пощэо' 'hús' É LO nowl', So nowl', N nowdl N (folk.) Aoxi < osztj. É Ni пощэ, Kaz nóyí, 0 nö%a Ny LM P VN nowl', VS nawl\ LU LO nowl' к KU nowl' D DN Ко гю%э T TJC näwt Szurg. Trj пащл, J näwi v-vj VVj noyi Az átvétel a következő esetben is könnyen elhatárolható az etimon közvetlen vogul folytatásától, mivel vokal izmusukban és szótagszámukban is eltérnek: (2) *wup3 'néne, idősebb nőrokon' É LO So Up N opi < osztj. É Ni орэ, Kaz öpí, 0 api Ny P wüp, VN LU üpa К D Ко арэ T Szurg. Likr api, Trj J opi V-Vj Hangtanilag a primer és a szekunder alakok egyértelműen különböznek a (3)ban. Az átvétel nem vele szó fajában egyező primer fejleménnyel állítható kontrasztba, mint a fenti két esetben. A vogulban főnévi és igei alakok egyaránt vannak, az osztjákban azonban csak igéket találunk. Tehát a kölcsönzés nem csupán