Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

hangtani szempontból (vagyis a szókezdő w meglétében) tér el az átvevő nyelvben létező fejleményektől, hanem szófajában is.3 (3) *«rf- 'oszt' É So urt- 'teilen', urti 'Teil' É Ni Kaz Syn ort-, 0 art- 'teilen' Ny LM LU urti, P vurti 'oszt'; LM urt, P vart 'rész, osztályrész' к KM wort- 'teilen', wort 'Teil' D DN Ко ort- 'teilen' vog. > Kos wort 'Teil, Anteil' T TJC ort 'teilen', orte 'Teil' Szurg. Trj J art- 'teilen' V-Vj VVj art- 'teilen' 2. Direkt kölcsönzés vagy hangalakkölcsönzés A következő nyolc etimológiában az érintkező területek vogul vagy osztják nyelvjárásainak egyikében az etimon hangtanilag szabályos fejleménye nem adatolt. A vizsgált alak nagy valószínűséggel a szomszédos nyelv hatását mutatja. Mivel nem tudjuk kontrasztba állítani a (valószínű) átvételt és a szabályos primer alakot, nehéz eldönteni, hogy vajon az alakok bizonyos mértékű vegyüléséről van-e szó, vagy pedig, mint az (l)-(3)-ban, egyszerű átvételről. Az ilyen esetek között néhányban a kérdéses szó kizárólag magánhangzójában különbözik a várható alaktól. A (4)-ban Az ős-obi-ugor *#-nak az északi vogulban lehet a (pl. GOV 213, 283), valamint о folytatása is (pl. GOV 100, 192), jelen esetben azonban az északi los alakok mellett létező obi vogul las valószínűleg az északi osztják formák hatását mutatja. 3 Az osztják

szavakat tárgyaló DEWOS-szócikk, utalva az átvételre, megjegyzésében helyreigazítja a korábbi téves összekapcsolást (KT 243).