Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7
kust'amalangd 'lépcsőtornác, (fedett) feljárat' (< kustema 'lépcső'), lovsolango 'tejszín' (< lovso 'tej'), peckalango 'a kemence teteje, felszíne' (< pecka 'tűzhely, kemence'), potoloklango 'padlás' (< pótolok 'mennyezet'); ill. l'ed'emalango 'a kaszálás ideje' (< Ted'ema 'kaszálás'), nujemalango 'az aratás ideje' (< nujema 'aratás'), robotalango 'munkaidő' (< robota 'munka'), vid'emalango 'a vetés ideje' (< vid'ema 'vetés'). A -lango 'idő' voltaképpen el is hagyható az asolgadomalango (< asolgadoma 'hajnalodás'), coksnelango (< coksne 'este'), kovlango (< kov 'hold, hónap'), valskelango (< valske 'reggel'), velango (< ve 'éjszaka') összetételekből. Sajátos jelentésmozzanata e lexémának a 'teljes, egész' árnyalat kifejezése, pl. kojmelango 'lapát (tkp. az egész lapát)' < kojme 'lapát', sangolango 'vasvilla (az egész)' < sango 'vasvilla', mastorlango '(az egész) világ' < mastor 'föld, ország, világ'. 'Hímzés' jelentést hordoz a lavtovlango 'vállhímzés' < lavtov 'váll', mesce-lango 'mell-hímzés' < mest'e 'mell' szavakban. (Vö. Cygankin 1996: 21; Erzan kel' 2000: 47; MdWb 1009.) Elvontabb helyviszonyt fejez ki a kalmolango 'temető' (< kalmo 'sír, sírgödör') és a kilango 'út, utazás' (< ki 'út'). A felsorolt adatok alapján a -lango összetételi utótagnak tűnik. A hely viszonyokat kifejező összetételek konkrét helyeket jelölnek, s az előtag és utótag viszonya világosan látható, ugyanakkor néhány szóban talán már megindult egyfajta absztrahációs folyamat, vö. kalmolango, kilango, ill. kojmelango, sangolango, mastorlango (s talán ide sorolható a t'ingelango 'szérű' < t'inge 'szérű', ved'lango 'patak' < ved' 'víz', viflango 'erdő, erdős hely' < vir 'erdő', ahol az összetétel voltaképpen ugyanazt jelenti, mint az előtag, másképpen fogalmazva a -lango itt talán egyfajta jelentés nélküli képzővé kezd üresedni). Az időviszonyt jelentő szavak (elsősorban a coksnelango, valskelango, velango típusú összetételek) szintúgy magukban hordozzák a képzősülés lehetőségét. 10. mar. A md. umaf/maf 'alma; termés, gyümölcs; bogyó; szamóca' összetett szavak utótagjaként valamilyen növény (gyümölcs) termését, bogyóját jelöli, pl. cejumaf/säjmaf 'tőzegáfonya' < cej/saj 'sás', M ind'dfmaf 'lonc (bogyója)' < ind'df 'lonc', kuzumaf/kuzmaf 'lucfenyő toboza' < kuz 'lucfenyő', mastorumaf, mastumaf 'földieper' < mastor 'föld', modaumaf, modamaf/modmaf 'krumpli' < moda 'föld', ovtoumaf, ovtumaf/oftamaf 'csipkebogyó, vadrózsa (termése)' < ovto/oftd 'medve', piceumaf/picsmaf 'fenyőtoboz' < pice/piőd 'fenyő', tumoитаг/Штэтаг 'gubacs' < tumo/Штэ 'tölgy'.1 (Ritkán előfordul testrésznevekben is: camaumaf 'arc, orca' < cama 'arc', M sel'mdmaf 'pupilla' < sel'ms 'szem', itt a vizsgált szó jelentése némiképp megváltozott.) (Vö. MdWb 1175.) 15 A md. lamar/lajmar 'zelnice (termése)' szavakba valószínűleg utólag, analogikusán épült be a mar elem, alapszava ugyanis a l'om/lajmo 'zelnice', amely uráli eredetre megy vissza, vö. fi. Xuomi, é. toom, lpN. duobmá, cser. lombd, zürj.-votj. l'ejm, osztjV.jom, vogTJ. lem, szelk. cem < U beme (döme) 'Traubenkirsche, Ahlkirsche' (UEW 65).
