Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7
Cygankin véleményével (1996: 21) ellentétben16 ezt a lexémát nem lehet (fél)képzőnek minősíteni, mert nem felel meg a derivációs kritériumoknak: szemantikailag nagyon kis csoportot alkotnak az alapszavak; az így keletkezett szavak behatárolt jelentésűek ('növény termése'); a vizsgált elemnek absztraháló képessége nincs; az eredeti jelentés nem homályosult el; az összetétel utótagjánakjelentése közel áll az eredeti jelentéshez. 11. nal. Ez a szó a moksában ma 'csoport, csapat, nyáj' jelentésben él; összetételek utótagjaként pedig elsősorban 'valamilyen növénnyel benőtt terület' jelentést hordoz (pl. kainál 'fűzfaerdő' < kai 'fűzfa', kuznal 'fenyőerdő' < kuz '(luc)fenyő', lepanal 'égeres' < 1'ерэ 'éger', nud'inal 'nádas' < nud'i 'nád', päsD-nal 'hárserdő, hársliget' <päsd 'hárs',piŐBnal 'fenyves' <piéd 'fenyő', pojunal 'nyárfaliget' < poju 'nyárfa', tumanal 'tölgyes' < Штэ 'tölgy'). Gyűjtőnévi funkcióra utal a cild'inal 'zsombékos hely' (< cil'd'i 'zsombék, gyephalom') és a kevnal 'kőbánya' (< kev 'kő') összetétel is. A nal az erza köznevek közül mára már kiszorult. Mordvinföldi névtanosok néhány településnévben vélik felfedezni e szót, szerintük a Nacenalka, Nacenali nevek alaptagja ez az elem (< nacko 'nyirkos, nedves') (vö. Inzevatov 1987: 149). (Az etimológiát a szemantikai problémák mellett az is gyengíti, hogy az első településnév hidronimikus eredetű, a Nacenalka folyóról kapta a nevét.) E szó nincs kapcsolatban a nal 'nyíl' főnévvel (vö. UEW 317). Paasonen bizonytalan ennek az elemnek a megítélésében: „Wort od. Suff., das nur in Verbind, mit einigen Nomina vorkommt u. 'Menge, Vielheit, Reichtum' bedeutet" (MdWb 1312). Cygankin (1996: 21) egyértelműen gyüjtőnévi funkciójú félaffixumnak tartja, s nem utótagként kezeli. Megítélésem szerint e vélekedésnek a térszínformákat megnevező földrajzi nevekben - hasonlóan a bije, bijo, buje lexémához - semmiféle alapja nincs, a korábban vázolt érvek miatt ez nem lehet képző, csak utótag (vö. l'ej, latko, vele stb.). Úgy tűnik, hogy a gyűjtőnévi jelentés képes magában hordozni a képzővé válás lehetőségét, ugyanis Paasonen szótárából (MdWb 1312) tudtam adatolni egy „képzőszerű" köznévi (azaz nem földrajzi névi) előfordulást: M sabanal 'sokgyerekesség' (< saba 'gyerek'). 12. pulo. Az agglutinálódon: képzőknek tartott szavak közül talán ez a leginkább vitatott, s egyben a legtöbb félreértelmezéssel „sújtott" lexéma. Mészáros Edit részletesen áttekinti e kérdés irodalmát (Mészáros 1999-2000: 237-240), bemutatja a különféle vélekedéseket, s megpróbálja tisztázni, képzővel vagy összetételi utótaggal állunk-e szemben. A legelső problémát az okozza, hogy itt voltaképpen homonim szavakról van szó (1. 'farok; copf; 2. 'liget, er-16 Voltaképpen már magával a képző meghatározásával is gondok vannak: Cygankin csak -mar szuffíxumról beszél, holott helyesebb lenne E umar, M mar elemekről szólni.
