Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

lyesen: rief gaz] 'borz'. Ahhoz, hogy a -kaz elemet (fél)képzőnek tekinthessük, nemcsak a kiindulópontul szolgáló lexémát kellene megtalálni és annak jelentését körvonalazni, hanem teljes bizonysággal el kellene különíteni az alapszót is. Ez, véleményem szerint, nem történhet meg. Az erza etimológiai szótár (EtV 119) a nergaz alapszavának a her 'csőr, orr, ormány' lexémát tartja, ugyanakkor összeveti a fi. nirkko 'menyét',9 é.

nirk 'menyét', cser. nerge, nergi 'borz' szavakkal, melynek eredetét a FV *nirka alapalakban véli megtalálni. Az UEW (303) a nef szócsaládból (FU *nere 'orr, csőr, ormány' > lp., cser., md., votj., zürj., osztj. és szam. megfelelőkkel) hangtani okok miatt kizárja a nirkko 'hegycsúcs' lexémát. Az erza szót a 'csőr, orr, ormány' jelentésű elemből levezetni több mint kérdéses; ha pedig a nergaz összefügg az észt és cseremisz 'menyét' jelentésű szavakkal, akkor képzőként csak a szóvégi -z jöhet szóba, tehát semmiképpen nem állja meg a helyét a nef + kaz tagolás. - A met'kaz két részre bontásának legnagyobb akadálya az alapszó ismeretlensége: egyetlen etimológiai, ill. egy- és kétnyelvű mordvin szótárban sem bukkantam rá a met' elemre (vö. MdWb 1253). Amennyiben a -kaz képző lenne, a szó végmutató szójegyzék tanúsága szerint gyanúba keverhető lenne még a keckaz 'horog, kampó', satkaz 'vadfokhagyma', uskaz 'tarackbúza' is (MdWb 671, 2093, 2485). A keckaz 'horog, kampó' az EtV (69) szerint a kecke- tőből eredeztethető, amely a kickefe 'görbe', kickefgado- 'elgörbül'; keckefe-, keckefd'e- 'öklel, döf, bök' szavak kiindulópontja is. A kickefe/kickor (~ fi. kehkerä, cser. kdskäf) a finn-volgai korra vezethető vissza, vö. FV *kecke-rä 'rund, krumm' (UEW 655). A szemantikailag helytállónak tűnő szófejtést ('görbe' > 'horog, kampó') elfogadva, képzőnek csak a szóvégi -z tekinthető. Az uskaz 'tarackbúza' szót az EtV (199) az uske 'drót, huzal' -z képzős származékának tekinti, „hasonlóképpen a met'kaz [!], keckaz szavakhoz". Hasonló a helyzet a satkaz esetében is, itt sem bukkantam egy esetleges sat- tő nyomára. Összességében tehát sem a Serebrennikov által felhozott példák, sem pedig az esetleg még szóba jöhető alakok között nincs olyan, amelyet megnyugtató bizonyossággal alapszó + kaz tagokra lehetne bontani. Mindemellett az egyes alapszavak meglétét sem tudjuk kimutatni, és a kérdéses szuffixum eredeti jelentését sem tudjuk meghatározni, így tehát ezt az elemet ki kell zárnunk a agglutinációval keletkezett képzők sorából. 2. -tor. Cygankin (1981: 19) a később tárgyalandó -maz elemhez hasonló módszerrel különít el egy -tor szuffixumot. Ezt olyan szavakban véli megtalálni, 9 A

finnben két nirkko szó él, 'hegycsúcs, orom' és 'menyét' jelentésben. A SKES (2: 385) nem zárja ki a kapcsolatot: az állat megnevezésének alapja testének hegyes formája lehetett. A SSA (2: 223) kissé szkeptikusabb: „Sana voi olla alk. sama kuin terävä kärkeä tarkoittaa nirkko', vaikkakaan sanojen levikkisuhteet eivät tue tätä oletusta."