Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

Serebrennikov mordvin történeti alaktanában (1967: 66) csak a -ci-X minősíti képzőnek; a -pel', -mar, -kaz elemeket pedig félaffixumoknak. Cygankin a szóal­kotással foglalkozó egyetemi jegyzetében félképzőnek (поллаффикс) tekinti a -bűje, -ci, -in, -mar, -maz, -ne, -pel, -pra, -pulo, -tor elemeket, amelyek egy ré­szét ma is élő lexémákra vezeti vissza, vö. ci 'nap', mar 'gyümölcs termése', ni 'feleség',pet 'eszköz, rész',pulo 'farok',pra 'fej' (később látni fogjuk, hogy ezek egy része nem állja meg a helyét), más részét pedig, nyelvtörténetileg erősen megkérdőjelezhető módszerekkel élve, rokon nyelvi megfelelőkből következteti ki, ill. „szódarabolás" útján kapja meg (Cygankin 1981: 18-21, 36, 48^49, 51, lásd még hasonló szellemben Cygankin 2000b: 151, 153). Ugyanő egy másik cikkében (1996: 21-22) a -ci, -mar, -ne, -pel', -pra, -pulo félképzők mellé be­emeli az al, lango, meze, nal elemeket is. A 2000-ben megjelent leíró nyelvésze­ti kézikönyv, az Erzan kel' ezt az átmeneti képzőkategóriát affixoidoknak nevezi, s ide a -ci, -pulo, -pel', -pra, -lango, -alks, -pe, -ni, -kirda, -meze, -mar, -bűje alakokat sorolja (46^47). A „gyanú" egy része helytálló, más része viszonylag teljességgel megalapo­zatlan. A mordvinföldi kutatók a vizsgált szóelemeket önkényesen csoportosít­ják, utótagnak, félképzőnek és képzőnek nevezve őket. Megesik olyan is, hogy egyazon szerző hol utótagnak, hol pedig képzőnek minősíti a kérdéses alakot. Ahhoz, hogy rendet tegyünk ebben a kérdésben, mindenekelőtt egységes vizsgá­lati szempontrendszert kell kidolgozni. Az általam alkalmazott szempontok a kö­vetkezők (vö. Campbell - Janda 2001: 108-110): - beszélhetünk-e deszemantizációról, azaz az adott utótag elvesztette-e erede­ti jelentését? - a képzés alapszava (illetőleg az összetétel előtagja) milyen szemantikai körbe tartozik; az adott képző(szerü elem) mennyire szabadon kapcsolódhat kü­lönböző szemantikai csoportba tartozó alapszavakhoz? -mennyiben lehet absztrakt viszonyt kifejező elemnek tekinteni a vizsgált képzőt, utótagot? - milyen az utótag és a belőle alakult képző(szerü elem) kapcsolata, él-e az alapalak a mai mordvinban, történt-e hangtani és/vagy alaktani változás? - mennyire tekinthető produktívnak az adott szóelem (különös tekintettel az orosz eredetű szavakhoz való kapcsolódási készségre)? A továbbiakban a mordvin szerzők által képzőknek, ill. félképzőknek minő­sített elemeket veszem sorra. A) Nem utótag, nem képző, hanem önkényesen leválasztott szóelem 1. -kaz- Serebrennikov (1967: 71) a korlátozott eltérjedésü félképzők közé sorol­ja az általa ismeretlen eredetűnek tartott -kaz elemet: met'kaz 'gyík', vefgaz [he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom