Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)
Tanulmányok - Widmer Anna: Szemantika, jelentésváltozás és mitológia [Semantics, meaning change and mythology] 7
A mesében valamivel alább szó esik arról is, hogy a mci-gyermekek bábukat tettek maguk helyett a padkafüggöny mögé, hogy idejük legyen a menekülésre. Amint a pőr-nő meghallja a mas-gyermekeket helyettesítő madarak csipogását, azt mondja: .„Ej-ej, átkozottak, csipogjatok csak, sírjatok csak, majd megeszem én a ti szemvajatokat!" (Nikolaeva 1999: 134) Felvetődik a kérdés, hogy mi rejtőzhet a szemvajként fordított kifejezés mögött, ami annyira csábítja a /;ör-anyát és gyermekeit. Még ha feltételezzük is, hogy a por-családot a lehető legrosszabb fényben tüntetik fel, kannibáloknak ecsetelik stb., nem valószínű, hogy a szemvajnak 'csipa' értelme volna. Az sem valószínű, hogy a szem zsiradéktartalmáról lenne szó, és az sem kielégítő, amit Irina Nyikolajeva feltételezett egyik lábjegyzetében, hogy a szemről mint olyanról volna szó (Nikolaeva 1999: 261). A DEWOS szerint nem is használatos ebből a két szóból álló szókapcsolat. Még egy dolog feltűnő: mindkét idézett helyen a wőj 'zsír; vaj' szó többes számban is megjelenik: wőj-at. Mint az uráli nyelvekben általában12 , az osztjákban sem szokás anyagneveket többes számban használni, ehelyett az ún. numerus absolutus, tehát az egyes szám használatos. Ha különböző anyagokról, tehát anyagfajtákról lett volna szó (pl. ez esetben zsiradékok, zsírfajták, vajfajtákról), akkor minden bizonnyal a szingulatívuszt jelző sír 'fajta' járult volna a wőj 'zsír'-hoz: Sy. *wőj sír - wőj sirat. Ez itt természetesen szóba sem jöhet, már csak azért sem, mert a sem 'szem' jelző már magában is meghatározta volna az esetleges zsír fajtáját. De mi jöhet még szóba? Véleményem szerint csak egy megoldás lehetséges: félreértésről, illetve elírásról van szó: A wőj 'vaj, zsír, zsiradék' helyett woj 'állat; madár' (DEWOS 1562 kk.) olvasandó.13 Nagyon valószínűnek tartom azonban, hogy az osztjákok maguk is már 'vaj'-ként értelmezték a szóban forgó kifejezést. Erre utal egy vogul szöveg is, amelyben ugyanígy 'vajas v. zsíros szem'-ként értelmezettfiö-írj sam áll (Kannisto 1951: 192). A vogulban van még egy, a ,,szemvaj"-tól független, példa arra, hogy a 'zsír' és az 'állat' szavak összevegyültek. Erről Munkácsi tett említést: „33. s. nger-vuj: 'idei ellésű csikó (кыкЪшшй жеребекокъ)', süpél-vuj: 'tavalyi ellésű, másodfü csikó (локскш ж.)' [ 33. s. A sinin togs kifejezéshez a közlő a következő magyarázatot fűzi: jőrjkém vöj, pöl'ém vöj sitii 'a jegesedet! zsír, fagyott zsír sinV a. m. ötén k'gré 'ízletese, java', miből valószínű, hogy a 12 A finnségi és lapp nyelvekbeli a gabona-kifejezések többes számú használatához 1. Hakulinen 1979: 515, 98 § B. 13 Az itt következőkhöz vö. Widmer 2002b.
