Nyelvtudományi Közlemények 100. kötet (2003)

Tanulmányok - Csepregi Márta: Megkésett köszöntő [Belated congratulations] 12

14 CSEPREG1 MARTA szemlélet a többi nyelvi szint vizsgálatakor is meghatározta gondolkodását. Ké­sőbbi kutatásaiban alkalmazta az areális nyelvészet és a nyelvtipológia eredmé­nyeit is. Mintaszerűek azok a tanulmányai, melyekben egy-egy szamojéd nyelvi jelenséget az észak-szibériai nyelvi area összefüggéseiben vizsgál, legyen szó akár a névszók predikatív ragozásáról (167, 269), a konnektív-reciprok képzőről (147), vagy a tagadó igék szintaxisáról (159). Elméleti munkáiban is szorgal­mazta a nyelvi kontaktusok alaposabb vizsgálatát (201, 203, 265). A nyelvtipo­lógia és az uralisztika közelítését szolgálta az általa szervezett, nagysikerű nem­zetközi konferencia Szegeden, 1968-ban (156). Eletének utolsó szakaszában erősen foglalkoztatták az uráli nyelvek nem-uráli sajátságai (332, 333, 387). Korszakos jelentőségű, 1995-ben megjelent, az uráli nyelvekbeli másodlagos egyezésekről szóló tanulmányaival (364, 367) egy lehetséges új kutatási területre irányította a figyelmet. A szintézisalkotó nyelvészt egész pályáján izgatta a mor­fémaosztályok problémája (391), külön foglalkozott a nomenverbumok kérdésé­vel (162), a lapp melléknevek szintaktikai viselkedése pedig több tanulmányá­nak is témája lett (372, 390). A magyarországi szamojédológia megalapítója Hajdú Péter munkássága minden uráli nyelvre kiterjedt, de a legjelentősebb eredményeket a szamojéd nyelvek kutatása terén érte el. Magyarországon ko­rábban nem folyt rendszeres szamojédisztikai kutatás. Hajdú Péter már pályájá­nak kezdetén, részben Györké József biztatására érdeklődött a szamojéd nyelvek iránt, s későbbi kutatómunkája révén nemzetközi hírű szamojédológussá vált, a szegedi egyetemen iskolát teremtett. A mai szamojédológusok közvetve vagy közvetlenül szinte mind az ő köpönyegéből bújtak elő. Saját gyűjtése és a szak­irodalom alapján elkészítette két fontos szamojéd nyelv, a nyenyec és a szölkup grammatikai leírását (Chrestomathia Samoiedica 1968), és számos tanulmány­ban tisztázott fontos hangtani, alaktani és mondattani kérdéseket. A fentebb em­lített nagyívű tanulmányokon kívül írt többek között a másodlagos szókezdő nazálisokról (40), meghatározta a nyenyec gégezárhang rendszertani helyét (64, 75), s tisztázta a lativus és infinitivus, valamint a gerundium és translativus vi­szonyát (95, 108, 179, 186). A chrestomathiával új műfajt is teremtett, amit ki­válóan lehet használni a magyar egyetemi oktatásban: a szamojéd szöveggyűj­teményt utóbb számos másik követte. Jelenleg a balti-finn nyelveket kivéve minden finnugor nyelvnek van legalább egy chrestomathiája, legutóbb éppen a nganaszan jelent meg Wagner-Nagy Beáta szerkesztésében (SUA Supplemen­tum 10. Szeged - Budapest).

Next

/
Oldalképek
Tartalom