Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)

Szemle, ismertetések - Faluba Kálmán: Egy újjászületett romanisztikai folyóirat [A Romance journal reborn] 364

364 SZEMLE, ISMERTETÉSEK Egy újjászületett romanisztikai folyóirat Estudis Romànics. Vol. XXII. Institut d'Estudis Catalans, Barcelona. 2000. 397 o. A katalán nyelvterület tudományos akadémiája, az 1907-ben alapított, barcelonai székhelyű Institut d'Estudis Catalans, amely 1922-től az Union Académique Internationale megbecsült tagja, a spanyol polgárháború végeztével, 1939 tavaszán kritikus helyzetbe került: a mindenben (tehát nyelvében is) monolitikusán egységes Spanyolország jelszavával hatalomra jutott Franco-rendszer megfosztotta infrastruktúrájától és anyagi bázisától, tagjainak jelentős része pedig emigrációba vagy illegalitásba kényszerült. Amikor három évvel később négy akadémikus az Institut törvényes képviselőjeként írásba foglalta azt az igényt, hogy újra kezdődjék a katalán nyelvű tudományos kutatómunka és annak eredményei nyomtatásban is megjelenjenek, kevesen gondolhatták, hogy többről van szó, mint egy kegyes óhajról. Tény, hogy a kézzelfogható eredmények nem sok jóval biztattak: a negyvenes évek hátralevő részében az Institut mindössze hét kiadványt jelentetett meg. Ezek közt a nyelvi hitvallásként is értelmezhető, többségükben természettudományos művek közt találjuk a filológiai osztály által fémjelzett, frissen alapított romanisztikai szakfolyóirat, az Estudis Romànics 1949-ben napvilágot látott első kötet, amelyet 1991-ig - meglehetősen rendszertelenül - további tizenkilenc követett. Hála a főszerkesztő, Ramon Aramon i Serra filológus (1907-2000) lankadatlan szervezőmunkájának és kiterjedt kapcsolatainak, az Estudis Romànicsban megjelent, katalán, spanyol, francia, olasz, angol és német nyelvű 212 tanulmány és 516 recenzió szerzői közt az otthon maradt vagy emigrációban élő katalánok mellett jelentős számban szerepeltek a nemzetközi romanisztika olyan jeles képviselői, mint például a svájci W. von Wartburg, az angol W. J. Entwistle, a német G. Rohlfs, az olasz G. M. Bertini, a román I. Iordan vagy a magyar Frank István. A folyóiratnak ezt az első korszakát egy még csak tervezett mutató zárja (XXI. kötet), XXII. kötetként pedig megjelent, Antoni M. Badia i Margarit, a barcelonai egyetem emeritus professzorának a szerkesztésében, a hagyományait őrizni akaró, megújult Estudis Romànics. Az évenként egyszer, áprilisban megjelenő Estudis Romànics állandó rovatai az Articles (Tanulmányok), a Recensions (Ismertetések) és a Crônica. A XXII. kötet tíz tanulmányt és huszonkét recenziót tartalmaz, mintegy 220, illetve 100 oldalon. A tulajdonképpeni krónika 20 oldalt, a nekrológok újabb 25 oldalt foglalnak el. Az egyes tanulmányok után a tanulmány nyelvén és angolul megfogalmazott összefoglalást találunk, amely megadja a tárgyalt téma kulcsszavait is. A kötetet a munkatársak jegyzéke, a rövidítések feloldása, majd a kéziratokkal