Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

A permi vokal izmus története 55 A PO nyelvjárásban a PP *ô -nak kettős megfelelése van: ô és (hangsúlyos) ù. Ez utóbbi alapján a klasszikus elméletben PP *ó-t is feltesznek (Rédei 1988: 370). Úgy vélem, hogy inkább fonémahasadással kell számolnunk: az eredeti ók egy része zártabbá vált, hogy növelje az eredeti i nyíltabbá válása miatt megfogyatkozott felső nyelvállású magánhangzók gyakoriságát. Hogy az így keletkezett ù valóban az i helyét foglalta el, bizonyítja az is, hogy a PO az orosz w-t gyakran íi-vel veszi át. A zártabbá válást elősegíthette, hogy a PO-ban a PP *o-k és az *e-k egy része is zártabbá vált. A PO mai hangsúlyviszonyait az általam javasolt megoldás is megmagyarázza. Az idetartozó szavak közül 79 őspermi, 84 pedig előpermi eredetű. Ez utóbbiak közül 70 szóban rekonstruálható az előzmény: e, e/ö, o/ö (8), ä (14), ä/e (1) e (3) i/ü (4), a (10), o (15), u (9), a/o (3), o/u (3). Mint látható, a tárgyalt magánhangzó bármely előpermi vokális folytatója lehet. Az első típusba azok az etimológiák tartoznak, amelyekben Itkonen általában előpermi hosszú magánhangzót rekonstruál. Mint Rédei hangoztatja (Rédei 1988: 371) permi szempontból indokolatlan előpermi hosszú magánhangzókat feltenni. Az általa feltett előpermi e-ből a PP *ó minden nehézség nélkül származtatható. A palatális előzményekkel kapcsolatban annyit jegyzek meg, hogy az eredeti *e-k nagyobb része ekkorra már előbbre tartott a velarizációban, a folyamatba később bekapcsolódó (hiszen előbb zártabbá kellett válniuk) *ä-k jelentős része viszont az őspermi kor végére csak eddig jutott a velarizációban. Ezért látunk itt az előzmények között jóval több *ä-t, mint *e-t. Példák: VT tol 'Winter' < ZR tel, P tev, PO tol < PP tol < FU tälwä; VT podi- 'zumachen' ~ ZR ped- < PP pódi- < FU pent3-. kz *i/ü előzménnyel rekonstruált etimológiákban permi szempontból *w-vel kell számolni. A veláris előzmények előbb egységesen *o-vá váltak és utána centralizálódtak. PP *0 A klasszikus elmélethez hasonlóan én is kétféle *o-t rekonstruálok az őspermire, egy nyíltabbat és egy zártabbat. Úgy vélem azonban, hogy fonematikusan a nyíltabb alsó nyelvállású volt, a zártabb pedig középső. Ezt tükrözi az általam alkalmazott hangjelölés is. így az én o-m a klasszikus elmélet o-jának, az én o-m pedig p-jának felel meg. Akkor rekonstruálok (összesen 137 szóban) PP *o-t, ha VT u ~ ZR o, SO ç, PO u megfelelési sor áll fenn, valamint akkor is, ha a VT vagy a SO és PO alak hiányzik. (Az utóbbi esetben persze nyílt PP *>t is lehetne feltenni.) Ebbe a csoportba 104 szó tartozik. Itt tehát a votjákban és a PO-ban zártabbá válás történt, az SO megőrizte a kétféle o-t, amelyek a többi zűrjén nyelvjárásban összeolvadtak. Példák: VT kur 'Baumrinde' ~ ZR kor, SO kçr 'Rinde der