Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Gyarmathi-emlékülés - Constantinovitsné Vladár Zsuzsa: Az Affinitas nyelvtani terminusainak fordításáról [On translating the grammatical terms of Affinitas] 237

GYARMATHI-EMLEKULES 241 1794-ben, mint az Affinitásban latinul 1799-ben. A nálam, nálad stb.-típusú alak például a Nyelvmesterben birtokos toldalék, az Affinitásban praepositio possessiva, szó szerint: birtokos elöljáró. Pontos összemérhetőségről tehát szó sem volt, a hasonlítást végzők más és más kategóriákkal dolgoztak, és nem csupán a név, de a kategória tartalma is változott. A nyelveket összevető tudósnak, aki legtöbbször csak az egyik nyelvet ismerte kellően (jó esetben ez az anyanyelve volt), nem is állt módjában ellenőrizni az eltérést, be kellett érnie azzal, amit készen kapott. Mint Porthan írja az idézett helyen: „a gyűjtők és a hasonlítók számára is alig ismert vagy teljesen ismeretlen nyelvek rokonságáról elég biztos vagy alapos ítéletet nem lehet mondani" (latinból ford. C. V. Zs.) . Mindennek egyik következménye az elnevezések tarkasága. Az Affinitásban a magyar névszóragok szerepelnek például postpositiones címszó alatt, ha ténylegesen lapp névutók magyar fordításai, de lehet az elnevezésük casus, amikor Gyarmathi átveszi a Ganander-féle lapp grammatika (1743) szóhasználatát. Emiatt Gyarmathi lépten-nyomon az elnevezések magyarázatára és saját szemléletéhez igazítására kényszerül, mint a magyar és a lapp névragozási paradigma szakszavainál vagy az észt paradigma esetében. Sokszor viszont magyarázat nélkül átveszi a máshonnan származó műszót. Talán épp magyarázatbeli nehézségek miatt szerepelnek később az Affinitás problémás grammatikai műszavai is érintetlenül a recenziókban? A másik következmény a hasonlítás szempontjainak tisztázatlansága. Ismét a névszóragoknál maradva: a lapp névszóragokat Ganander táblázatát (1743: 23-24) követve veti össze a magyar végződésekkel Gyarmathi (1799: 8-9), minden lapp végződés mellé egy (esetleg két) magyar megfelelőt állítva. A táblázatot a végződések mondatbeli használatát bemutató példák követik. A hagyományos latin esetrendszerben nem szereplő eseteknél azonban feltűnő dologgal találkozunk: a lapp példamondat után több magyar mondat áll, és az ezekben szereplő ragok teljesen eltérnek a táblázatbeliektől. Mi lehet az ok? Ganander a lapp ragokat - valódi esetként kezelve őket - az általuk betölthető mondatbeli funkciók legjellemzőbbjéről nevezte el, így jött létre pl. a descriptivus, állapothatározó. Gyarmathi viszont magyar példamondataiban többnyire az eset nevét adó funkció hoz keresett további magyar forrná kat, néhol pedig a táblázatban valamely esetnél szereplő magyar forma további lehetséges f u n k c i ó it mutatják be a példái. így példának okáért a táblázatbeli (1799: 8) descriptivus példája a lappban Kabmaklai, a magyarban Makként, Makkal. A táblázat után található magyar példamondatokban különféle magyar állapothatározói szerkezetek szerepelnek: 3 Latin eredetiben: „...neque linguarum et collectoribus et collatoribus caeterum plane ignotarum, aut certe parum cognitarum satis ubique tutum aut locuples de earum cognatione iudicium fieri posse."