Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Az Uralica és az Uralic Studies. [The Uralica and the Uralic Studies] 291

296 SZEMLE, ISMERTETÉSEK között emlékeztek meg a Kalevala megjelenésének százötvenedik évfordulójáról, olyan neves finn vendégek részvételével, mint Kai Laitinen és Lauri Honko professzorok és a világhírű író: Veijo Meri (vö. 7: 75-76). A jubileum évében a Japán Uralisztikai Társaság elnöke, Koizumi T. japán Kalevalafordításáért a Finn Kulturális Alaptól Lönnrot-éremben, a finn kormánytól pedig Ezüst Kalevala-éremben részesült (vö. 7: 75). A társaság alapító elnöke, Tokunaga J. 1986-ban magas magyar állami kitüntetést vehetett át: a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét nyerte el (vö. 7: 76). Kevesen tudják, hogy a japán uralistáknak az Uralicán kívül van még egy hazai publikálási lehetőségük: 1986-ban a The Journal of Intercultural Studies című sorozatnak külön számaként („Extra Séries") napvilágot látott az (úgyszólván kizárólag) angol nyelvű Uralic Studies első, 1992-ben pedig második kötete (a harmadik megjelenése, mint Vaszeda Mika a közelmúltban jelezte, még várat magára). Az első kötet bevezető közleményében - a Tokunaga Jaszumoto mellett társszerkesztő - Koizumi Tamocu a japánföldi uráli nyelvészeti stúdiumokat tekinti át, és szemléjéhez értékes bibliográfiát is illeszt (UrSt. 1-5), a második kötetben pedig a kiadvány szerkesztői, Koizumi T. és Kikugava Taszuku a japánföldi finn mitológiai és folklorisztikai vizsgálódások eredményeit összegezik (2: 1-4). A két kötet tanulmányai közül e helyütt - pusztán címük (és szerzőjük) közlésével - csupán három-három uráli, illetőleg magyar nyelvészeti (nyelvoktatási) vonatkozásút sorolok fel: „Az uráli fonológia néhány történeti-areális problémája" (Ikeda T., 2: 23-54), „Megjegyzések a szótagszerkezetek történetéhez a finnugor nyelvekben és néhány más urál-altaji nyelvben" (U. S. Bajcsura [cikke német nyelvű], 2: 66-78); „Az uráli nyelvek tanítása Japánban" (Tokunaga J., 1: 93-94); „A magyar fonológia alapjai" (Cseresnyési László, 2: 79-104), „Hány eset van a magyarban? Az esetek száma-e a lényeges? "(Vaszeda M., 1: 30-39), „A determinálás a magyarban és a finnben" (Vaszeda M., 1: 30-39). Mindezek mellett örömmel fedeztem fel egy cseremisz, illetőleg egy votják nyelvészeti tanulmányt is a sorozatban, Macumura Kazuto és Sódzsi H. tollából: „A -mE igenévképzővel alakult alárendelő mellékmondatok a cseremiszben" (1: 51-65), „A beszélést kifejező igék idézésre szolgáló partikulái a cseremiszben és a votjákban" (1: 40-50). Az Uralica és a Uralic Studies egyaránt arról győzhet meg bennünket, hogy Japánban sokoldalú uralisztikai kutatás folyik, elsősorban a finn, észt és magyar, valamint a lapp, mordvin, cseremisz és votják nyelvekre és népekre vonatkozóan. Mint láthattuk, a kisebb finnugor nyelveket is tanulmányozó japán kollégák közül Sódzsi H. - többek között - a lapp és a votják, Koizumi T. a mordvin, Macumura K. és - a Finnugor Világban egy esztendeje nyilatkozó, fiatal -Tanaka Takasi pedig a cseremisz nyelv specialistája. Zaicz Gábor