Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. [Linguistic structures and the brain] 311

SZEMLE, ISMERTETÉSEK 313 A következő írás David Caplan könyvéből tartalmaz részleteket, melynek címe: A neurolingvisztika és a nyelvészeti afáziakutatás - részletek. A kiválasztott részek a neurolingvisztika és a nyelvészeti afáziakutatás fontosabb témaköreit foglalják magukba, az egyes korszakok nézeteit és képviselőit, a különböző típusú nyelvi zavarok elemzési és értelmezési problémáit. Ismerteti a neurolingvisztikai érvelés négy változatát: 1. a nyelvészeti és pszicholingvisztikai struktúrákból következtetni az idegi struktúrákra, 2. az idegi struktúrákból és funkciókból következtetni a nyelv természetére és a nyelv neurális feldolgozására, 3. a struktúrák párhuzamosságán alapuló érvek, és végül 4. az agysérülések következményeinek elemzése (deficitanalízis és funkcionális lokalizáció). A gyakorló nyelvészeti afáziakutatónak az egyes jelenségek elhelyezését tekintve három dologra kell figyelnie: 1. a tünetek együttes előfordulása (csoporttanulmányok), 2. a tünetek szétválása (egyéni esetleírások) és 3. a kompenzációs mechanizmusok (a tejlesítmény nem utal közvetlenül a deficitre a nyelvi helyzethez való alkalmazkodás, adaptálódás következtében). A két összefoglaló tanulmány segít abban, hogy az olvasó eligazodjon a neurolingvisztika, s ezen belül elsősorban a nyelvészeti afáziakutatás problémás kérdéseiben, mely utóbbi a jelen kötetben is a legnagyobb teret kapja. 3. A Kapacitáselméletek fejezetben hat tanulmányt olvashatunk. Az eddigi tudománytörténeti áttekintés után a neurolingvisztika nyelvészeti szempontú vizsgálatai következnek. A téma a nyelvi feldolgozási mechanizmusok afáziában: a fonetikai/fonológiai, a szintaktikai és a lexikai feldolgozás, illetve ezek korlátozódása. A nyelvi nehézségek megnyilvánulása ugyanazon személy esetében is változó lehet. Spontán megnyilatkozásban, ahol a vizsgálati személyek képesek alkalmazkodni korlátozott munkamemória-kapacitásukhoz, általában jobban teljesítenek, mint tesztszituációban, ahol a mások által irányított helyzet korlátozó lehet. A fejezet első tanulmányának szerzői Nadia Biassou, Loraine K. Obier, Jean-Luc Nespoulous, Monique Dordain és Katherine S. Harris, címe: A nyílt és zárt szóosztályok kettős feldolgozása. A szerzők célja, hogy megvizsgálják a két szóosztálybeli elemek (a tartalmas szavak és a funkciószavak) kettős fonológiai/fonetikai feldolgozási mechanizmusainak működését. Három francia anyanyelvű Broca-afáziás beszélőt vizsgálnak. Feltételezik, majd pedig a fonemikus-, szótag- és fonetikai elemzések eredményeivel bizonyítják, hogy a Broca-afáziások fonológiai és/vagy fonetikai hibái mondatkörnyezetben sokkal jellegzetesebbek a zárt szóosztály elemei esetében. A szerzők a beszédprodukciót illetően érveket hoznak fel a kettős feldolgozás mellett: a két szóosztályhoz való lexikai hozzáférés különböző mechanizmusok útján megy végbe, a fonetikai/fonológiai hibák és a folyamatosságbeli zavar a zárt szóosztály elemeire nagyobb arányban jellemző. A Broca-afáziások valós idejű (on-line) érzékenysége az alany-ige egyeztetés megsértésére: a szintaktikai komplexitás és az idő szerepe címmel jelent meg