Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Az Uralica és az Uralic Studies. [The Uralica and the Uralic Studies] 291

294 SZEMLE, ISMERTETÉSEK (3: 19-37, 4: 5-38, 5: 43-57), Hukaja Sitosi szerkezettani fejtegetései: 1. a magyar kérdő névmásról és a határjelzésről (3: 55-60), 2. a magyar és a japán igék intranzitív és tranzitív rendszeréről (5: 85-94), Okamoto Mari tudománytörténeti értékelése Budenz József szerepéről az igekötők tanulmányozásában (10: 41-51) és Vaszeda Mikának a magyar és az angol szórendet egybevető dolgozata (7: 53-62), valamint az utóbbi szerző részéről az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen c. szótár ismertetése a japán olvasónak (10: 117-121). Három történeti tanulmányt említek még meg a magyar vonatkozásúak közül: Szenga Torunak a 9. századi magyar-keleti szláv kapcsolatokkal, ill. IV. Béla tatárjárás utáni külpolitikájával foglalkozó értekezését (2: 37-59, 6: 17-29), valamint Kasima Maszahirónak a történelmi Magyarország felbomlásának következményeit taglaló fejtegetését (4: 39-53). A finn-permi tematikájú közlemények között egyetlen nyelvészeti sorolható az ún. általános kategóriába: Koizumi T. vizsgálata a finn-permi nyelvek tagadó igéjéről (3: 1-17). Emellett egyedül ő tanulmányozta a volgai finnugor nyelvek néhány kérdését is: az erza-mordvin magánhangzó-harmóniát (5: 1-10) és a volgai nyelvek hangsúlyviszonyait (10: 1-7). Permisztikai tanulmányt nem találunk az Uralicában; az idevágó további írások a finnségi nyelvek (20 fennológiai, ill. 5 észt, 1 lív vonatkozású) és a lapp körébe tartoznak. A finn nyelvészeti tanulmányok közül Sódzsi Hirosi közleményei - a finn igeneves szerkezetek alanyi részéről (2: 3-12), az igenévi eredetű finn jelzős szerkezetekről (5: 11-34), valamint a finn és az észt időhatározókról (3: 61-71) - a legjelentősebbek. Az Uralica első számának nyitó közleménye Koizumi T. tollából „A finn passzív transzformáció" címet viseli (1: 1-9). A finn morfémarendszer és a móra összefüggéseiről Imazu Toicsi japánul értekezik (5: 35-41; sajnos nincs idegen nyelvű rezüméje), Szakuma Junicsi pedig a finn birtokos személyragok és a genitívuszi alakok megoszlását elemzi (10: 27-40). Az irodalmi témájú dolgozatok elsősorban a Kalevalára irányulnak: az eposz japánfbldi elterjedését Kikugava Taszuku tekinti át (2: 13-18; csak japán szövege van), a világ teremtésének kalevalai értelmezését Koizumi T. veti egybe a japán mitológiával (2: 76-79). A történeti jellegű írások egyike, Momosze Hirosi finn nyelvű szemléje a finn történelem japánfbldi tanulmányozását és forrásanyagát ismerteti (1: 49-57), egy másik - Tamanju Kenicsi ugyancsak finn összegezése - az 1930-as évekbeli mandzsúriai krízis finn sajtóvisszhangját foglalja össze (5: 115-125). Feltűnő, hogy a fennológiai tárgykörű értekezések két kivétellel egyaránt a folyóirat első öt évfolyamában szerepelnek. Az észt és a lív témájú dolgozatok között hiába keresünk nyelvészeti írást, azok történeti, tudománypolitikai, irodalmi, zenei és népművészeti vonatkozásúak. Az észtek köréből a Kalevipoeggel kapcsolatos két japán nyelvű közleményt emelem ki, mindkettőnek Kikugava Taszuku a szerzője (6: 31-44, ill. 3: 116-117; ez utóbbi rövid szemlének nincs idegen nyelvű kivonata). Német rezüméje van az egyetlen kis finnségi nyelvvel foglalkozó és ugyancsak Kikugava T. tol-