Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Az Uralica és az Uralic Studies. [The Uralica and the Uralic Studies] 291

292 SZEMLE, ISMERTETÉSEK [=Ur., a későbbiekben erre utal a puszta kötet- és a lapszám is] 2: 82) az éppen a társaság megalakulásának évében elhunyt Imaóka Juicsiro volt (1888-1973), akit a Japán Uralisztikai Társaság első elnöke, Tokunaga Jaszumoto (1912-) folyóiratunkban nekrológgal búcsúztatott (Ur. 2: 1-2). Imaóka munkái közül kiemelendők a következők: Új Nippon (Athenaeum. Budapest 1929), valamint a Japánban megjelent „Magyarul négy hét alatt" (magyar nyelvkönyv; 1941), „Finn-japán szótár"' (1963) és „Magyar-japán szótár" (1973). Az 1950-es években pedig többek között Izui Hiszanoszuke tollából jelent meg egy figyelemre méltó és akkortájt bizonyára nagy vitákat kiváltó értekezés a japán nyelv eredetéről („Bevezetés a japán nyelv származástanába: japán és finnugor" 1952). Az imént említett - és az addig közzétett - munkák sajnos egytől egyig japán nyelvűek, így a nemzetközi tudományos vérkeringésbe alig kerülhettek be. A Japán Uralisztikai Társaság vezetősége jól látta, hogy a társaság folyóiratának többnyelvűnek kell lennie. Valóban, az Uralica japán, magyar, finn, észt, angol, német, francia nyelvű cikket egyaránt közöl, és a japán nyelvű tanulmányoknak rendszerint rövid összegezése is megtalálható a dolgozat mellett az itt felsorolt további nyelvek egyikén (az utóbbi nyelveken közzétett írások közül pedig jó néhánynak van japán nyelvű kivonata). A Japán Uralisztikai Társaság 1973. július l-jén Tokióban tartotta alakuló ülését. Azóta minden év nyarán - rendszerint júniusban, olykor júliusban, kivételesen májusban vagy augusztusban - a fővárosban, illetőleg - ritkábban - Kiotóban, Oszakában vagy Nagojában találkoznak az ország uralistái egy közgyűlést és egy szimpoziont magában foglaló, rendszerint egynapos tudományos ülésszak keretében. Az éves közgyűléseken általában négy-hét előadás hangzik el. Az előadások legtöbbnyire japán nyelvűek, de azok írott változata a soron következő Uralicában rendszerint egy másik nyelven lát napvilágot. Kivételesen egy-egy külföldi szakember is megtiszteli jelenlétével és előadásával az ülésszakot (erre az első 17 alkalommal - az Uralica tíz számának dokumentumai alapján - nem volt példa). Az 1998. július 4-ei, nagojai jubileumi közgyűlésen jelen sorok írója köszöntötte a 25 éves tudományos társaságot (vö. A Reguly Társaság Értesítője 16. sz. 16). Az Uralicának 1998 végéig 10 száma jelent meg, átlagosan 94 lap terjedelemmel (a legterjedelmesebb 132, a legvékonyabb 58 lapos): az első négy kis kötet évenként (1: 1973, 2: 1974, 3: 1975, 4: 1976), azóta pedig általában háromévenként (5: 1980, 6: 1983, 7: 1986, 8: 1989, 9: 1992, 10: 1994). - Sajnálatos, hogy a 10. és az 1999 elején napvilágot látott - címlapján, igaz, az 1998. évszámot viselő -11. szám kiadása között majdnem öt esztendőnek is el kellett telnie... (A legújabb szám 1999. júniusig nem érkezett Magyarországra, így nincs módom ismertetni.) A folyóiratban - az angol nyelvű tartalomjegyzékek alapján - a következő rovatok találhatók meg: tanulmányok, vita, szemle, ismertetések, (tudományos) összegzések, bevezetés (egy problematikába), valamint tájékoztatás. Valamenynyi itt felsorolt rovat azonban nem szerepel rendszeresen. Az Összegzések a