Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Az Uralica és az Uralic Studies. [The Uralica and the Uralic Studies] 291

SZEMLE, ISMERTETÉSEK 291 7.5. A könyvben - mint majdnem minden könyvben - vannak kisebb filológiai pontatlanságok (elírt évszámok, címek, nevek, idegen szavak). A példák listájától megkímélem az olvasót, de a szerzőnek - ha lesz mód javított új kiadásra - készséggel rendelkezésére bocsátom. Meglepő, hogy elég sok a közönséges sajtóhiba is (a szöveget nem ártott volna átfuttatni egy jó helyesírásellenőrzőn, ha már gondosabb korrektúrára nem futotta az időből és az erőből). 8. Mindezek az apróbb-nagyobb kifogások mit sem változtatnak azon a véleményemen, hogy Tolcsvai Nagy Gábor könyve kiemelkedően értékes és hasznos munka. Nagyon jó, hogy immár van egy ilyen stilisztikánk is. A magyar nyelv korszerű leíró stilisztikáját pedig majd csak elkészíti egyszer valaki, talán éppen Tolcsvai Nagy, aki ezzel a most ismertetett müvével a stílus kutatóinak sorában is elfoglalta az őt megillető helyet. Kemény Gábor Az Uralica és a Uralic Studies A finnugor nyelvek kutatásának első negyedszázada Japánban Alighanem már a nyomdában volt a Finnugor Világ című tudománynépszerűsítő kiadvány 1998. évi III. évfolyamának 3., május-júliusi száma, amikor alkalmam nyílt két hónapot Japánban eltöltenem. Noha a távol-keleti ország bennünket foglalkoztató tudományos tevékenységéről „A Japán Uralisztikai Társaság 25. születésnapján. Finnugrisztika és hungarológia a Felkelő Nap Országában" c. írásomban (vö. A Reguly Társaság Értesítője 16. sz., 1998. október. 14-16) röviden már számot adtam, Tóth Szilárd szerkesztőnek a Finnugor Világ említett számában, „Uralisztika Japánban" címmel közzétett interjúja (14) arra késztet, hogy visszatérjek a kérdésre. A szóban forgó beszélgetés során az ifjú japán szakembertől ugyan korrekt adatok tudhatók meg a Japán Uralisztikai Társaságról és annak tudományos fórumáról, az Uralica c. folyóiratról, de a japán szigeteken folyó tudományos munka sokoldalúsága és színvonala véleményem szerint megköveteli, hogy egy kissé részletesebben tekintsük át a japán finnugrisztika eredményeit, és egyben megadjuk első 25 esztendejének a rövid krónikáját. Bár Japánban a nyelvrokonaink tudományos kutatásának kezdő évszámát az 1973. évhez, az említett uralisztikai társaság megindításához és folyóiratának létrehozásához kapcsolhatjuk (a kérdésről 1. még Zaicz NyK 77: 247-249), természetesen korábban is napvilágot látott olykor az országban egy-egy finnugor vonatkozású sajtótermék. „A japán uralisztikai stúdiumok úttörője" (vö. Uralica