Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Nagyezsda Manova: Komi-zürjén nyelvkönyv. [Nagyezsda Manova: Komi-Zyrian course book] 278

282 SZEMLE, ISMERTETÉSEK zet felismerése, ige-, főnévragozás, szóképzés. A gyakorlatok jó részének az alapfokú anyanyelvi képzésben lenne létjogosultsága, amit magyaráz, hogy öszszeállításuknál módszertanilag ez lehetett az egyetlen fogódzó. A nem anyanyelvi tanulónak azonban sok gyakorlat, az egyedül tanulni szándékozónak pedig szinte valamennyi számos nehézséget okozhat, annál inkább, mivel az előszóban említett A feladatok megoldása című rész egyszerűen hiányzik a könyvből. Mint arról már szó volt, a leckékben nyelvtani magyarázatok nincsenek, ezeket a nyelvtani, alaktani és mondattani részből álló nyelvtanban kell keresnünk. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy ha nem emlékszünk rá, hol fordult elő valamely tudnivaló, nem kell a leckék között lapozgatnunk, a nyelvtan önállóan is használható. Természetesen egy nyelvkönyv nyelvtani összefoglalója nem terjedhet ki a komi nyelv valamennyi finomságára, feladatának az alapvető nyelvtani tudnivalókat érintő eligazításnak kell lennie. Ez nem is okozna gondot, ha a leckékben lenne, akárcsak néhány mondatos, a szöveghez, gyakorlathoz tartozó aktuális nyelvtani magyarázat. De nincs, és bosszantóan hiányzik, főként az önállóan tanulni szándékozónak. Hiányában viszont a könyv használatát nagymértékben megkönnyítette volna a megtanulandó nyelvtani részekre való pontos, oldalszám szerinti utalás. A törzsanyag első leckéjében ismerkedünk meg - legalábbis a tartalomismertető szerint - az akkuzatívusszal és az adesszívusszal. Igaz, az előszó szerint az esetrendszert az alapozó leckéknél kellett volna elsajátítanunk, azonban sem ott, sem ebben a leckében nincs semmilyen feladat a begyakorlásukra. Ha pedig fellapozzuk a nyelvtani részben az esetragok ismertetését, adesszívuszragot egyáltalán nem találunk és nem is találhatunk, mivel adesszívuszt a komi esetrendszerben nem tartanak számon. A második leckében a főnév többes száma az egyik nyelvtani téma. Erre ugyan nincs gyakorlat, legalábbis ebben a leckében, azonban itt van elrejtve két helyhatározóragos gyakorlat, amely az abszolút ragozás mellett a birtokos személyjeles esetragozást, ez utóbbin belül azon különleges esetet gyakoroltatja, amikor az inesszívusz és az illatívusz egybeesik. Ezt viszont a lecke elején levő tartalomismertető nem tünteti fel. A harmadik lecke egyik témája a tárgyeset lenne, azonban, mivel az említett első lecke címszavai között már szerepelt az akkuzatívusz, és mivel tárgyesettel kapcsolatos gyakorlat itt sincs, rejtély, mit kellene itt a tárgyesettel kapcsolatban elsajátítani. Végigolvasva a leckéket és a hozzájuk tartozó gyakorlatokat, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a tartalomismertetőben címszószerűen megadott nyelvtani egységek csupán azt akarják jelezni, milyen új nyelvtan szerepel az olvasmányban. Arról azonban nincs szó, hogy megfelelne e kettő egymásnak, vagy hogy valamennyi nyelvtani újdonságra találnánk megfelelő gyakorlatot. Az eset-