Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3
TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 25 oldalon * Yänäk formában rekonstruált hangalak kicsinyítő képzős származéknak látszik. Azt nehéz lenne eldönteni, de az etimológiát nem is befolyásolja, hogy egy y an + -aq > yanaq alak palatális variánsa-e a feltételezett * yänäk forma, vagy egy *yän alapszó *-äk képzős származékával állunk szemben.126 Az átadó alakban feltételezett magas hangrendüség nem mond ellent török nyelvtörténeti ismereteinknek. Ugyanakkor fontos kritériumot is jelent. Vall arról, hogy milyen nyelvből származhat a Jenő törzsnév. A y környezetében jelentkező *a > ä változás jól ismert jelenség a török nyelvek egy viszonylag szűkebb csoportjában. A történeti nyelvek között ide tartozik a besenyő és a kún, a maiak közül pedig mindenekelőtt a kazáni tatár.127 Németh Gyula érdeme, hogy felfigyelt a besenyőt, kunt és kazáni tatárt egyaránt jellemző, kondicionált a>ä változásra.128 Szempontunkból a besenyő jelenség a fontos. Szerencsére a besenyő *ya- > yä- változásra ugyanabból a (OjrRS); nyj. (kmd.) d'an 'bok, storona' (Baskakov kmd. 210b), tuba d'an 'storona, bok' (Baskakov tuba 113ab); tuv. can sluz. 'okoló, u, pod, pri' (TuvRS); T: ujg. yan 'bok; storona, flang', v znac. sluz. imeni (UjgRS 780c), vö. yanda 'bokovoj' (uo. 781b); szál. (udz, ejs) yan v sluz. znac. 'k, do' (Tenisev 345); (al) yöni 'do' (uo.), (myn) id. 'storona, bok; blizko' (uo.), (udz, han) yânï 'k, u, okoló' (uo. 346), (al) yan 'storona, bok' (uo.) (al) yän id. (uo. 352); sujg. yan 'storona' (Tenisev 182a), vö. yent'ik 'bok, storona', v sluz. znac. 'k' (uo. 183b); H: nyj. jäan 'Seite, nahe, bei, an' (Doerfer-Tezcan 218b); Cs: yen 'storona; storona, poverhnost' cego-1.; bok; storona (protivostojascaja drugoj) (CRS), vö. mal yen 'perednjaja storona, vostok' (uo.) kay yen 'zadnjaja storona; zapad' (uo.), vö. még kay yensem 'ziteli zapadnyh rajonov (Cuvasii)' (uo.); yen Szp. id. 'oldal, irány' (P); yen 'storona, bok; storona sela; strana; otnosenie' (Asm.4. 271-73); vö. kay yen 'zapad' (uo. 273), mal yen 'vostok' (uo.); mal yensem 'ëuvasi, zivusëie v vostocnoj casti cuvasskogo kraja' (uo.) A felsorolt mai török adatok közül csak a szalár és a csuvas mutat magas hangrendüséget. Megjegyzendő, hogy a csuvas yen szó nem eredeti szó, hanem tatár jövevény. Megvan az eredeti alak is a csuvasban: sum 'mesto, nahodjasceesja okoló, rjadom s kem-ëem-L; sosednij, nahodjascijsja okoló, rjadom s kem-cem-1.', v roli sluz. imeni pri oboznacenii sosedstva, blizosti 'k, rjadom, s' (CRS); sum, Szp. id. vö. sumne 'mellé, -hoz', sumra 'mellett, közelében, -nál' stb. (P); sum, som 'bok; mesto, nahodjasceesja rjadom', upotreb. v kacestve posleloga i oboznaëaet bol'suju blizost' k predmetu 'pri, s, k' (Asm.12. 229-32). A kunban és tatárban nemcsak y, hanem c környezetében is megfigyelhető az a>ä változás, s vannak példák az etimológikus i, vagy t>i melletti a>ä változásra is. Ugyanez a jelenség figyelhető meg Bang keleti török nyelvjárási anyagában (1914. 4 kk.). Mindezek a különböző nyelvekben jelentkező — részint azonos, részint hasonlatos — nyelvi jelenségek történetileg nem, vagy legalábbis nem közvetlen módon függenek össze egymással. A kazáni tatár és nyelvjárásai azt mutatják, hogy a kondicionált a > ä változás máig élő, de igen régi folyamat. Régiségét jól mutatja, hogy a tatárban vannak példák, ahol az etimológikus *á helyén jelentkezik az i hang. Ez tehát egy á>á>i változáson keresztül érthető meg, ahol az ő>t változás nem más, mint a rendszerszerű volgai kipcsak zártabbá válási tendencia egyik részfolyamata. Ez viszont igen régi a tatár előzményében. Legalább a 15-16. századig nyomon követhető változás. Ez az időpont, mely előtt, ha szórványosan is, már számolhatunk *á>á változással a tatárban. L. Németh (1932. 56-57), vö. Ligeti (1986. 511). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
