Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

latba a laterális aszimmetriák a magyarban. A már többször hivatkozott kutatásban (Pléh, előkészületben) összehasonlítottuk a dichotikus aszimmetriákkal mind a birtokos személyjeles kísérletben kapott sorrendi stratégiákat, mind a végződések felismerésének nehézségével kapcsolatos eredményeket. A tisztán szórenden alapuló stratégiákkal kapcsolatban az eredmények még negatívabbak voltak, mint az előző vizsgálatban. Olyan konstrukciókban, amelyekben a sorrendi stratégia a legkönnyebben vezethet hibákhoz (csapdák): A kutyám kergeti a macska, mivel a birtokos alak a mondatban elöl állt, s a mondat végén követte ezt egy világos nominatívuszi alany, a hibaszázalék 38, 38 és 4-1% volt a jobb fül preferens, bal fül preferens és fülpreferencia nélküli csoportokban. Vagyis a fülpreferencia nélküli gyerekek valamivel többet hibáztak. Másrészt, mint a 13. táblázat mutatja, a fülpreferencia kapcsolatban volt a morfológiai érzékenységgel. Az általános tendencia szerint (a táblázat alsó sora) a gyermekek természetesen könnyebben értelmezik az SVO szórendű, mint az OVS szórendű mondatokat. Ez a szórendi hatás vagy a szórenden alapuló stratégia tűlgeneralizációja világosan gyengébb azonban az erős jobb fül - bal agyfél preferencia esetén. Statisztikai kölcsönhatást kaptunk a fülpreferencia, az alany helye és a tőtípus között is. Ennek az interakciónak a jelentése meglehetősen nyilvánvaló volt. A sorrenden alapuló stratégiák a bal fül preferens gyerekeknél jelentek meg, s elsősorban olyan mondatoknál, ahol nehezen felismerhető tárgy volt a mondat elején. Ezek a gyermekek 28%-ban hibáznak a nehéz akkuzatívusszal kezdődő OVS mondatoknál, míg a jobb fül preferens gyerekek csak 17, a fülpreferencia nélküli csoport tagjai csak 14%-os hibaarányt mutatnak. A bal fül preferens — tehát a nyelvi feldolgozásra inkább az arra kevésbé felkészült jobb féltekéjét használó — csoport sajátos viselkedése némileg meglepő, hiszen számos vizsgálatban a gyermekeket a preferencia oldalától függetlenül csoportosítják azon az alapon, hogy egyáltalán van-e náluk fülpreferencia. Ha eltekintünk ettől a diszkrepanciától, s a bal fül preferens gyerekeket inkább úgy értelmezzük, mintha náluk nem lenne kielégítő a beszédfeldolgozás lateralizációja a bal féltekére, akkor vizsgálatunk alátámasztja azt a feltételezést, hogy a ma-37