Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

7. táblázat A helyes mondatértelmezés százaléka a tőtípus és az alany helyének függvénye (Pléh, előkészületben) TŐTÍPUSOK N-N N-K K-K K-N átlag Alany elöl Tárgy elöl 95 75 95 83 94 94 92 86 96 84 Átlag: 85 89 94 89 90 N = Nehéz tő K = Könnyű tő jellegzetes hatása volt. Az öt- és hatévesek sokkal jobban teljesítettek (90 és 93% helyes értelmezés), mint a fiatalabb gyermekek, az átlagok a három- és négyéveseknél 69 és 80% voltak. A fejlődés leglassabb a nehéz-nehéz konfiguráció esetén volt. A 7. táblázaton bemutatott átlagok pillanatnyilag fontosabbak azonban számunkra, mint az életkori változások részletei. A tőtípus hatása mellett az alany helyének is statisztikailag szignifikáns hatása volt. Ez a hatás 12 %-os túláltalánosított első főnév a cselekvő stratégiát jelentett — mint a jobboldali átlagok mutatják. Külön figyelmet érdemel azonban, hogy a tőtípustól függ az alany helyének hatása. Ha mindkét főnév a könnyű tőtípusba tartozott, az alany helyzete nem befolyásolta az értelmezést. Minden egyéb konfigurációban lényegében csak akkor voltak hibák, ha a tárgy állt elöl. Vagyis volt tendencia arra, hogy a gyerekek az előre helyezett tárgyat a cselekvő szerepére vetítsék le (nehéz-nehéz és nehéz-könnyű konfiguráció), vagy pedig hogy a hátra helyezett alanyt vetítsék le a tárgy szerepbe (könnyű-nehéz konfigurációnál), ha a tövek lehetővé tették az ilyen félrehallást. A második hatás azonban jóval gyengébb volt, mint az első. A „rossz helyen álló" mássalhangzótorlódásos tárgynál könnyebb nem meghallani a tárgyragot, mint hozzátenni azt a „rossz helyen álló" alanyhoz. Az 23