Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Szemle – Ismertetések - Salánki Zsuzsa: Mikko Korhonen: Finno-ugrian Language Studies in Finland 191

tásának is több teret kellett volna adni, már csak azért is, mert az újabb irodalmi, sőt a lapp nyelvű tudományos munkák is ezt az ortográfiát preferálják. A Lapp Intézet (Sámi Instituhtta) kiadványai is ezzel az ortográfiával íródtak — köztük pl. Ole Henrik Maggá lapp nyelvtana (Giellaoahppa. Diedut Nr. 3« Sámi Instituhtta, Karasjok 1980). Pekka Sammallahti is elkészítette korábbi tankönyvének új változatát (Saemen peruskurssi 1-2. Kouluhallitus-Valtion painotuskeskus, Helsinki 1981. Sokszorosítvány). A skandináv országok egységes lapp nyelvi rádiótanfolyamának anyaga, A Davvin ('Északon') is ezzel az ortográfiával jelent/jelenik meg. A Chrestomathia Lapponicát a Könyvészet (244-259) és a Rövidítésjegyzék (260-262) zárja. A lapp nyelvvel foglalkozó számtalan kötet, cikk közül bizonyára nehéz volt válogatni. Lakó Györgynek sikerült olyan bibliográfiát összeállítania, melyet elolvasva tájékozódhatunk a lapp nyelvet és népet érintő legfontosabb kérdésekben. Bár a chrestomathia maga csak a norvég-lappal foglalkozik, a Könyvészet betekintést nyújt a többi lapp nyelvjárásról írott legalapvetőbb munkákba is. Lakó Györgyöt köszönet illeti e hézagpótló munka összeállításáért . Kovács Magdolna MIKKO K0RH0NEN: FINNO-UGRIAN LANGUAGE STUDIES IN FINLAND 1828-1918 Helsinki 1986. 226 lap + 2 térkép. A Societas Scientiarum Fennica gondozásában megjelent monográfia a The History of Learning and Science in Finland 1828--I9I8 című, 20 részesre tervezett sorozat 11. kötete. Miként a rövid szerkesztőségi bevezetőből kiderül, a sorozat célja a finn tudományos élet és a vele szoros kapcsolatban álló felsőoktatás történetének bemutatása. Bár a finn tudományos élet kezdetei a turkui egyetem 1640-es alapításától számíthatók, 1828 mégis fordulópontot jelentett. Ekkor helyezték át a tűzvész pusztította Turkuból az új fővárosba, Helsinkibe az egyetemet, mely ettől fogva Császári Sándor Egyetem néven működött 1918-ig, a finn függetlenség kikiáltásáig. A megelőző, turkui korszak tudományos élete a századfordulón megjelentetett, tízkötetes svéd nyelvű sorozatból ismerhető meg. Valószínűleg részben e munka folytatásának szánva merült fel a gondolat, hogy megírják a Sándor cár nevet viselő egyetem történetét. A sorozatot az az elgondolás igazolja, hogy nem pusztán egy egyetem, hanem Finnország az idő szerinti egyetlen egyetemének, valamint így gyakorlatilag kora egész tudományos életének történetét mutatja be. A húsz kötetesre tervezett sorozat megindítását 1963-ban határozták el. Az eddig megjelent kötetek az orvostudomány, matematika, geofizika, kémia, geológia, botanika, folklorisztika, művészettörténet, etnológia, régészet, klasszika-filológia, orientalisztika, nevelésügy, valamint az egyetemi kutatás és a tudományos társaságok történetét ismertetik. Mikko Korhonen könyve a sorozat tagjaként a fenti időszak finnugrisztikájának történetét tárgyalja. E diszciplína termé-191