Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

zsi nem elolvasta a könyvet szemben azzal a változattal, ahol elmozdul, Józsi nem olvasta el a könyvet. É. Kiss rendszeréből kiindulva, egy olyan egyszerű mondatnak, mint A fiú kergeti a lányt, sok egyéb mellett az alábbi olvasatai lennének lehetségesek. A kiemelés mindig a különleges fókuszba került elemet jelzi. (5) A fiú kergeti a lányt. (6) A fiu kergeti a lányt. (7) A fiú a lányt kergeti. (8) A lányt kergeti a fiú. A tények világosak, nem minden nyelvész ért azonban egyet értelmezésükkel. É. Kiss rendszere homályban hagyja az ún. alapszórend vagy kontextuálisan semleges szórend státusát: úgy is értelmezhető e felfogás — hiszen a mozgató transzformációk előtti struktúrában minden főnévi csoport az ige után áll —, hogy az igével kezdődő mondatok a legsemlegesebbek, márpedig a magyar beszélők számára ezek a struktúrák (pl. ugat a kutya a kertben) nyilvánvalóan jelöltek, kivéve az egy főnévi csoportot tartalmazó szerkezeteket (pl. Esik az esó). Vannak nyelvészek, akik szerint a nyelvtani elméletben továbbra is fenn kell tartani az SVO szórend alapvető szerepét (Horváth 1981); mások a mozgatási szabályok pontos megfogalmazását vitatják (Kenései 1984). E vita részletei túl messze vezetnének a magyar szórend és a mai formális nyelvészeti iskolák finomságaiba. Látni fogjuk azonban, hogy a szórend kérdését a mondatmegértéssel kapcsolatban is fel kell vetnünk, bár a pszichológus számára a probléma nem minden vagy semmi jellegű, inkább úgy merül fel: vannak-e könnyebb szórendek a megértés szempontjából. Kísérletek egyszerű mondatok megértésével A magyar nyelvtan fent kiemelt jellegzetességei közvetlenül felvetnek néhány mondatmegértési problémát. Milyen az esetragok és a szórend viszonya a megértés folyamatában, hogyan befolyásolják a morfonológiai finomságok a megértést? A dolgozatunkban 10