Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

(63) "És a posta kiküldi a levelet a címzettnek, ha nincs rajta bélyeg?" "Nem, a posta visszaküldi a levelet a 'feladónak." S kommunikációs fókusz: (64) "És mit csinál a posta, ha egy levélen nincs bélyeg?" "A posta visszaküldi a levelet a 'feladónak." S kommunikációs fókusz: (65) "És mi történik, ha egy levélen nincs bélyeg?" "A posta visszaküldi a levelet a 'feladónak." A korábban tárgyalt intonációs dallamtípusokhoz képest azonban a (62)-es mondat intonációs dallama jelölt; kollokviális, sajátos érzelmi színezetű. Többek között, Varga (1981a) terminológiájával a cselekvés, történés magától értetődő voltát hangsúlyozhatja — s talán ezzel összefüggésben különösen felszólításokban gyakori. Abban a Varga (1981a, 1981b, 1986) megfigyelte funkciójában, melyben mintegy a kettőspont kifejezésére használjuk, például: (66) Következik: az 'Omega együttes. Vezényelt: 'Lehel 'György. intonációs idió'mának is felfoghatjuk. Elképzelhető volna, hogy e dallamtípust jelöltsége miatt a magyarban ne az alapvető (underlying) intonációs sémák között tartsuk számon, hanem levezetett, mégpedig egy magassági-nyomaték redukáló szabállyal előállított dallamtípusnak tekintsük. Hogy az alapvető és levezetett intonációs sémák megkülönböztetésére feltétlenül szükség van, egy klasszikus, Csűry (1925)-ból vett példával illusztráljuk: (67) 'Mit csi'náljak, 'Uram 'Isten, 'mit csi'náljak?! 24