Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

Az olyan mondatok, melyekben az F pozíció üres, csak az ige visel magassági nyomatékot, s az igemódosító követi az igét, sajátos aspektuális jelentéssel bírnak: azt fejezik ki, hogy a mondattal leírt cselekvés, történés meghatározatlan számú alka­lommal már végbement, vagy meghatározatlan számú alkalommal végbe fog menni a jövőben. É. Kiss (1984b)-ben egzisztenciális aspektusúnak1 nevezem ezt a szerkezetet. Például: (56) A bizottság 'utasított már vissza kiváló javaslatokat. Ha a mondat igéjének nincs igemódosítója, akkor az egzisz­tenciális jelentésű mondatváltozat és a szúk kommunikációs fó­kuszként funkcionáló igét tartalmazó mondatváltozat egybeesik: (57) A bizottság 'foglalkozott kiváló javaslatokkal. (a) 'A bizottság foglalkozott már kiváló javaslatok­kal. ' (b) '("A bizottság nem foglalkozott kiváló javaslatok­kal , ugye?" "De igen.) A bizottság 'foglalkozott kiváló javas­latokkal."' Pierrehumbert (1980) intonáció-elmélete megenged úgyneve­zett intonációs idiómákat, azaz olyan intonációs dallamokat, melyeket mindig változatlan formában, meghatározott jelentéssel alkalmazunk. Az egzisztenciális jelentésű intonációs séma is efféle intonációs idiómának tűnik. (iv) A mondat F pozíciója üres; az ige és egy vagy több ige utáni összetevő magassági nyomatékot visel Például: (58) [sA posta C"ö Lo'visszaküldi a levelet a 'feladónak]]] (58)-nak kétféle kommunikációs fókusz szerkezet tulajdonít­ható. Ha csak az alap fókusz szabályt alkalmazzuk, akkor csak a 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom