Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

hát az F pozícióhoz kötelezően magassági nyomatékot kell ren­delnünk. Ezt az alábbi filterrel fogjuk elérni: (17) *LF XP ] -m.ny. (17) azt mondja ki, hogy ha az F pozícióban álló kifejezésre egyetlen magassági nyomaték sem esik, a mondat helytelen. A filter javasolt változata nem köti ki az F-ben álló kifejezés magassági nyomatékának helyét vagy számát; tehát például az alábbi lehetőségek mindegyikét megengedi: (18a) Évát [p a 'skandináv 'irodalom] érdekli. (18b) Évát [„a 'skandináv irodalomj érdekli. (18c) Évát {_„& skandináv 'irodalomj érdekli. Kössük ki azt is —egyelőre feltételesen, a megbeszélést ké­sőbbre halasztva —, hogy a mondat T pozíciójában nem állhat kommunikációs fókusz; tehát a T pozícióra nem eshet magassági nyomaték. Ezt az alábbi filterrel érjük el: (19) *[T XP ] +m.ny. A mondat S komponensén belül a magassági nyomatékoknak s a velük járó f jegynek a tartalmas szavakhoz való hozzárende­lése tetszőleges. Az S-en belüli kifejezésekhez , vala­mint az S, S és S csomópontokhoz a (10)-es szabály (b) változa­ta segítségével rendelünk f jegyet. Ha egy argumentum magassági nyomatékot és f jegyet visel, a (11)-es szabály értelmében új információként interpretáljuk. Magassági nyomaték és f jegy hí­ján az argumentum régi információként értelmezendő. A Selkirktől átvett, illetve adaptált (9), (10b) és (11) alatti szabályok, valamint az általunk javasolt (17) és (19) alatti filterek a magyar mondatok alábbi intonációs és értelme­zési lehetőségeit jósolják meg: 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom