Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

(i) a kifejezés fejét alkotó össze.tevő kommunikációs fókusz (ii) a kifejezés fejének a kifejezésen belül található valamely argumentuma vagy módosító eleme ('specifier'-je) kommunikációs fókusz Igei fej esetén (10b) ugyanazt az eredményt adja, mint (10a) — legalábbis a magyarban, ahol az alany is argumentuma az igének (É. Kiss 1985)- Mind (10a), mind (10b) a szabad határozókat zárja ki a mondat azon tartalmas fő összetevői közül, melyek kommunikációs fókusz volta az őket magába foglaló kifejezést is kommunikációs fókusszá teheti. Az NP-n, AdjP-n, AdvP-n belül viszont (10a) és (10b) különböző predikciókat tesznek. (10b) akkor is megengedi a kifejezés fókusz szabály alkalmazását, ha a főnévnek determinánsa, melléknévi vagy birtokos jelzője, a melléknévnek vagy határozószónak pedig fok-mértékhatározója kommunikációs fókusz. Mint látni fogjuk, a magyarban (10b) predikciói teljesülnek. Selkirk elméletében a mondat fókusz szerkezetét a mondat felszíni szerkezetén jelöljük, mégpedig úgy, hogy a felszíni szerkezetnek a (9)-es és (10)-es szabályok által kommunikációs fókuszként elemzett összetevőihez az f szimbólumot rendeljük. E fókusz szerkezetet az alábbi szabály segítségével interpretáljuk: (11) f(argumentum) •*—* új információ Figyeljük meg a három szabály működését egy angol példán! (12) John gave Mary a 'book. John adott Marynek egy könyvet. A mondat szavai közül a book 'könyvet' magassági nyomatékot visel, ezért a (9) alatti alap fókusz szabály kommunikációs fókusznak nyilvánítja. Minthogy a book főnevet magába foglaló NP-nek a feje kommunikációs fókusz, (10) értelmében az NP maga is kommunikációs fókusz lesz. Valóban, a mondat adekvát válasz volna a (13)-nak megfelelő angol kérdésre: