Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)
Tanulmányok - A. Molnár Ferenc: Igei-névszói kettős (hármas) szófajúság az ősmagyar korban [Nomen-Verba im Urungarischen] 37
46 A. MOLNÁR FERENC a finnugor nyelvek közül még az ugyancsak más környezetbe került finnben és észtben mondható teljesen szabályszerűnek.* A. MOLNÁR FERENC Irodalom BÁRCZI GÉZA (1948), Az igei átvételek kérdéséhez. MNy. 44: 81—94 BÁRCZI GÉZA—BENKŐ LORÁND—BERRÁR JOLÁN (1967), A magyar nyelv története. Budapest. 189, 195, 197 D. BARTHA KATALIN (1958), Magyar történeti szóalaktan II. A magyar szóképzés története. Budapest BEKÉ ÖDÖN (1960), Névszó és ige. NylOK 15: 59—69 BEKÉ, ÖDÖN (1960), Nomen und Verbum. ALH 10: 369—381 BENKŐ LORÁND (1954), Egy hangfestő igecsoport. MNy. 50: 254—274 BENKŐ, LORÁND (1970), Zur Frage der uralischen Nomenverba im Lichte der ungarischen Sprachgeschichte. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen 15.—18. Juli 1969 in Reinhausen bei Göttingen. Hrsg. von W. SCHLÄCHTER. Göttingen. 36—45 ®2 BENKŐ LORÁND: A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Kézirat [azóta megjelent: Budapest, 1984] BENZING, JOHANNES (1955), Lamutische Grammatik. Wiesbaden. 18—19 BENZING, JOHANNES (1955), Die tungusischen Sprachen. Wiesbaden. 53—55 BERECZKI GÁBOR (1981), Néhány török tükörfordítás. In: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról ós jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY ós Kiss JENŐ. Budapest. 281—284 COLLINDER, BJÖRN (1956), Fenno-Ugric Vocabulary. An Etimological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm COLLINDER, BJÖRN (1960), Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm. 232—233 DENY, J. (1921), Grammaire de la langue Turque (Dialecte Osmanli). Paris. 539—540 DOERFER, GERHARD—HESCHE, WOLFRAM—SCHEINHARDT, HARTWIG (1980), Lamutisches Wörterbuch. Wiebaden FoKOS-FtJCHS, D. R. (1959), Syrjänisches Wörterbuch. I—IL Budapest GABAIN, ANNEMARIE (1974), Alttürkische Grammatik.3 Wiesbaden. 317—389 HAJDÚ PÉTER (1966), Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest. 93—96 ® HAJDÚ PÉTER (1970), Korreferat B. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Göttingen. 46—49 (1. fent Benkő L. a.) HAJDÚ PÉTER (1970), A nyenyec „nomen-verbumok"-ról. Néprajz és Nyelvtudomány 14: 5—9 HAJDÚ PÉTER (1971), A névszók predikatív ragozása a szamojéd nyelvekben. NylOK 27: 373—398 HAKULINEN, LATJRI (1979), Suomen kielen rákenne ja kehitys4. Helsinki. 69—71 Handbuch der Orientalist ik. Hrsg. von B. SPÜLER. 1. Abt. 5 Bd. 1—3. Abschn. Leiden-Köln. 1963, 1964, 1968 R. HUTÁS MAGDOLNA (1981), A szaglást ós ízlelést kifejező magyar igék szótörténeti és jelentéstörténeti problémái. MNy. 77: 436—440 ITKONEN, ERKKI (1966), Kiéli ja sen tutkimus. Helsinki. 226—229 ® KARJALAINEN, K. F. (1948), Ost jakisches Wörterbuch. Bearb. u. hrsg. von Y. H. TOIVO-NEN. I—IL Helsinki KÁROLY SÁNDOR (1970), Korreferat A. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Göttingen 45—46 (1. fent Benkő L. a.) * Szerkesztői megjegyzés: Szóban is hangoztattuk, de most írásban is leszögezzük, hogy folyóiratunk nem vállalkozhat „A magyar nyelv történeti grammatikája" című készülő munkálat előtanulmányainak vagy részfejezeteinek közlésére. Jeles szerzőnkkel, A. Molnár Ferenccel azért tettünk kivételt, mert tanulmányának sok finnugor vonatkozása van, ám ezek a készülő történeti grammatikában előre láthatólag kevésbé lesznek benne. — A fel. szerk. 3 A legfontosabb szakirodalom ® jellel van kiemelve.
