Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369

386 VÁSÁRY ISTVÁN a földben, völgy'.61

A fenti szavak tehát a baskír toponímia csuvasos nyelvi rétegébe tartoznak. A csuvas var szó őstörök *Öz-re megy vissza; az öz Völgy' szó és származékai, az özak és özän jól adatoltak a törökben.62 Az

özäk-nek csuvas párja a varak, az özan-nék vasán.*3 Érdekes, hogy a

var és varak szavakban a csuvas rotacizmus érvényesül, a vasán szó viszont a köztörök z-s formát tükrözi. Ez vagy ősi különfejlődés eredménye a csuvasban, tehát, hogy az Öz és származékai esetében a rotacizmus nem valósult meg teljes következetességgel, vagy pedig a volgai kipcsak formák, a tatár üzän 'folyó', baskír ühän 'ua.' hatására egy kontaminációs vasán forma keletkezett egy eredeti, szabályos *varan-hól. Felmerülhet még, hogy a csuvas var 'völgy' szónak nem a köztörök Öz, hanem a sok török nyelvből ismert or 'árok; halom, erődítmény' szó felel meg, különösen, ha tudjuk, hogy ennek az ősi nomenverbumnak igei alakja, az or- 'kiásni' megtalálható a csuvasban is var- formában.64 A kérdést eldönteni igen nehéz: ha az or és Öz szó megfelelői egyaránt megvoltak az őscsuvasban, mindkettőből kialakulhatott egy var forma. Mivel azonban az özük és özän megfelelői mind megvannak a csuvasban, valószínűbbnek látszik, hogy alapszavuk, az Öz is átvételre került. — A baskír VäräS forma palatális hangrendjét kétféleképpen magyarázhatjuk: 1. a csuvas var forma egy közbülső *vär fokon keresztül alakult az *or-ből, s a baskír a csuvas ä >> a változás előtti formát tükrözi; 2. a baskír a csuvas var-t vette át, s a tatárra és baskírra jellemző palatalizálódási folyamat következtében alakult ki a *Fara£-ból a VäräS forma. Az utóbbi magyarázat a valószínűbb, mivel létezik Var-yaz helynév is a baskírban, tehát a veláris var formával. Az ïwarï, ïwaras nevek idetartozása kétes (a szókezdő l- és a harmadik szótagbeli ï magyarázata nehéz). Mindezek fényében térjünk most vissza a Rásonyi által felvetett öt baskír—magyar helynévi egyezésre. 1. A baskír Qondoro£ pataknevet valóban egy köztörök qunduz 'hód' állatnév csuvasos alakjából származtathatjuk, mint Rásonyi gondolta. A szó mai csuvasos alakja xäntär. A 'hód' szabályos baskír, kipcsakos formájában is ismert baskír víznevekben, így Harï-qondoô 'sárga hód', Qondoö-kül, Qondoblokül 'hódos tó'. A csuvasos r-es forma van meg a kazáni tatár Qondïrlï falu nevében is.65 A baskír

Qondoro^ -belemé a fentebb kimutatott baskír névszóképző, s a szó jól illeszkedik a baskír helynevek rendszerébe. A magyar Kondoros helynévnek egy nem adatolt, *kondor magyar közszóból való származtatása többszörösen bizonyíthatatlan. Először is a *kondor közszó nem adatolt a magyarban. Másodszor, miért került volna átvételre ez a szó egy honfoglaláskori, csuvasos jellegű török nyelvből, mikor a 'hód'-ra már létezett a hód szavunk, mely az ugor egység korában átvett török eredetű szava az ugor 61 Paasonen 198; Aámarin V, 167. 62 Clauson 278 (2

ö:z), 285 (2 özek), 289 (özén: a 13. századi kipcsak emlékektől kezdve); Sevortjan I, 510 (özük), 510—2 (özän). A magyar özön szó különben ez utóbbi kipcsak alaknak az átvétele (TESz. III, 48 — 9). 63 A csuvas szavakra 1. Egorov 47. Az orosz

oepaz szó feltehetőleg a csuvasos varak szó átvétele (Fasmer III, 115—6). 64 Az or-ra 1. Sevortjan I, 466—8. Csuvas nyj. var- (Bajgulovo) 'pbiTb [ásni]' (Jl. n. CepreeB, flHajieKTOJiorHqecKHÖ cjioBapb qyBauiCKoro H3biKa. MeöoKcapbi 1968. 14). 65 Qondïrlï, orosz KyHflypJiH: falu a Tatár ASzSzK BbicoKoropCKHH paftoH-jában (TRS 793). — Ez a helynév szerepel egy tatár kifejezésben is: Qondïrlï qodacasï 'CBOHHCHH-ua H3 KyHflypub'i (roBopHTca 06 H3He>KeHH0M nejioBeKe, TpeöyiomeM ocoöoro oöxo>KfleHHíi c HHM)' (TRS 277).