Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)
Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369
A BASKÍR-MAGYAR KÉRDÉS 387 nyelveknek. Harmadszor pedig, ha már ennyi nehézség után mégis feltételezzük, hogy megtörtént egy ilyen átvétel, akkor miért halt ki ez a szó, s csak egy-két névben maradt fenn. E sok nehézséggel szemben, azt hiszem, a TESz.nek kell igazat adnunk (II, 548), mely a Kondoros, Kondormart, Kondora-féle személy- és helyneveket a szláv eredetű magyar kondor 'göndör, kunkorodó* közszóval hozza összefüggésbe. Mint víznév, a Kondoros pontos jelentéstani párja a Tekerés típusú magyar vízneveknek, mindkettő 'görbe, kanyargós' jelentésű.66 Ha ezek után mégis, feltéve, de meg nem engedve, hogy a magyar Kondoros egy *kondor 'hód' szónak lenne a származéka, a baskír Qondoros* az esetben sem lenne közvetlenül kapcsolatba hozható a magyar névvel, mert a baskír Qondoros'egy világosan körvonalazott baskír névadási rendszer keretében jól magyarázható. 2. A cirill feljegyzésű YKypymmy baskír alakja az ÜkereSte. Az alapszó itt is egy csuvasos forma, az üker 'ökör', melynek szabályos baskír megfelelője az ügeb. Helynév formájában is szerepel, mint Ügeb, Űgeb-tamaq. !Az ügeb-elemet tartalmazó helyneveknél, elsősorban a folyóneveknél, felmerülhet még, hogy nem hozhatók-e kapcsolatba az ótörökben és középtörökben általánosan ismert ögüz 'folyó' szóval.67 E magyarázat nehézsége, hogy ez a közszó ismeretlen a baskírban és tatárban, s ha létezett volna is egykor, alakilag megkülönböztethetetlen lenne az ügeö 'ökör' szótól (egy öküz és ögüz alak egyaránt ügeb-zé alakul a baskírban). Egy csuvasos üker szóból magyarázható az Ükärle baskír helynév is. Az Ükeres*te alak -£ és -te formánsa jól illeszthető a tárgyalt baskír helynevek rendszerébe. Ha az Ükereste és Ükärle baskír helyneveket a csuvasos *üker, *ükär alakból származtatjuk, ennek két nyelvi következménye van. A szó egy olyan csuvasos nyelvjárásból került át a baskírba, s olyan időben, amelyikben és amikor a v-előtét még nem jött létre (a mai csuvas alak väkär). Ez mindenképpen a mongol kor, a 12. század előtti időre utal. Másodszor pedig, a szóközépi -k- megmaradása nem általános a baskírban, nyelvjárási jelenség. Azt mondhatjuk hát végül, hogy az Ükeres'te tényleg "ököröstó", azaz ököritató tó neve a baskírban, de egy magyar ököröstó alakhoz semmi köze sincsen. 3. A cirill betűkkel EeKatu-n&k. feljegyzett patak nevét Rásonyi a magyar Békás névből magyarázta. Azt hiszem, hogy itt a BigöM, Bikeë helyneveknek egy régebbi, tökéletlen cirill betűs lejegyzéséről van szó. Ezek alapszava a bika 'úrnő, hölgy' szó, mely a baskírban és tatárban egyaránt ismert közszóként és személynévként. A Bikäy szn.-nek ugyanez az alapszava. 4. A Magas*, Mogaè* helynevet Rásonyi a magyar magas közszóból eredezteti. E név etimológiáját nem tudom adni, de bizonyára nem a magyarból magyarázható. A Magas helynévnek ugyanis megvan az alapszava, a Maga is pataknévként, s ezenkívül a Magas* név ismert mint karakalpak személynév.68 Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy a Magas* név egész szerkezete és származékai (Magaèlï, MagaM) jól illik a fentebb ismertetett jól értelmezhető baskír tulajdonnevek rendszerébe, bátran feladhatjuk a magyar eredeztetést. — A MäygäUe, Mäygäe*te, Miägäele, Miäkä helynevek idetartozása kétséges. 66 A Tekeres-re 1. FNESz. 636. 67 Az adatokat 1. Clauson 119 — 20. 68 A karakalpak személynevet 1. JJOKVMeHTH apXHBa XHBHHCKHX xaHOB no HCTOpHH H 3THorpa(J)HH KapaKajinaKOB. COCT. K). 3. Bperejib. MocKBa 1967. 170. 7 ^Nyelvtudományi Közlemények 87.2.
