Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369

A BASKÍR-MAGYAR KÉRDÉS 385 5. Bïlgeë < bilge 'jel, billog, tulajdonjegy' + -8. Egyéb származék: Bilgelär. 6. Kibe8, Kibä8 <C kibe 'rovás'. A szóra csak egy baskír nyelvjárási adat van (KöyörgäSe: BHH II, 104). összetételben: Kibä-ta8 'rováskő, rovott kő', egyéb származéka: Kibäk. 7. Küläe < kill 'tó' + •/. Egy tónak a neve. Származéka: Killäk. , 8. Lapï8tï < topl 'rőzse, gally' -f- •/ + & Alapszava: Lapï, Lapa. A Lapay begynév idetartozása kétséges.56 9. Oêqono8 < oêqon 'vadhagyma' + -£ A nyelvjárásokban ismert szó az oêqon (Dim, Urta) 'buy-buy hïSatlï äce yïwa — 'jiyK JMHeHHbiH [csíkos vadhagyma]' (BHH II, 241). Mint hegynév: Oftqon-taw, származéka: Oêqonno << oêqon -j- -Vi. Az öekäneS idetartozása valószínű. Bár az oêqon palatális változatát nem tudom adatolni a baskírból, a kazáni tatárban megvan ilksin alakban.57 10. Särä8le < 8äre 'télen a jég tetejére feljövő víz' -\- -8-\- -lï. A 8äre 'uajiejlfr' szót ismeri a baskír irodalmf nyelv és a nyelvjárások is, ahol a 'nyirkos, nedves' jelentése is megtalálható.58 A

Säre önállóan is előfordul földrajzi névként, és a Säräy, Säräk származék formájában is. Kérdés, hogy ennek a 8äre szónak etimológiailag köze van-e a baskír köznyelvi 8ar 'Tpy,n,Honpoxoflií-Moe öojioTricToe Mécro (noKpumoe zycmuM mciAbHUKOM u KäMbiwoM)' [nehezen járható mocsaras hely (fűzfával és náddal sűrűn borítva)] szóhoz,59 mely kétségkívül annak a csuvasos 8ar szónak az átvétele, amely alakból a magyar sár szó is származtatható, s amely a mai csuvasban szabályosan 8ur alakban megvan. A 8äre szónak van egyszótagú 8är variánsa is a Dim-i baskír nyelvjárásban, és a tatár nyelvjárásokban,60 az első szótagbeli

a magánhangzó nyílt a-vé válása pedig egészen általános a baskírban. A 8är, säre szónak a farból szóhasadás útján való létrejöttét látszik igazolni az a tény is, hogy földrajzi nevekben a Sarl'i és a Särle alak egyaránt szerepel (SarVi-kül, Särle-qul). A sar közszónak illetve Sar földrajzi névnek egyébként a szabályos baskír hab 'mocsár, sár' és Hab megfelelői is megtalálhatók. 11. Tala8tï < tal 'fűzfa' + -8 -\- -Vi. Helynevekben, összetétel első tagjaként: Tal-babï, Tal-qusqar, Tal-übäk. A -Vi képzős tallï alak szerepel a következő helynevek első tagjaként: Tallï-hïba, Talli-kül, Tall'i-qul; a taldï alakváltozat: Tald'i-übäk. 12. Värä8, Värä8le < *var 'völgy, patak' -f- -8 + -& Az alapszó nem adatolt a baskírban, de jól ismert a csuvasban: var 'hosszúkás nyílás, hasadék 56 A baskír helynévszótár (ST 100) szerint a

Lapay egy nyj. lapay 'kis' szóból származtatható. Szótárakból nem mutatható ki. 57 Kaz. tat.

üksün 'ÄHKHH *iecH0K [vadhagyma] (Budagov I, 145). A veláris alak megvan már az ótörökben, egy ujgur usqun formában (DTS 617; Clauson 245: az osgun olvasat itt nem jó). 58 Bask. nyj.

ëare (QïSïl, Äy) 1. 'qïs bo8 öMönä sïqqan hïw [télen a jég tetejére kijövő víz]', 2. 'hïw, eweg, dïmlï [vizes, nedves, nyirkos]', (Kübäläk) 'bïsïy, qayraq, beläw [nem jól kisült, nyers [kenyérről)]', (Äy) 'oSaq yatïp boSolgan kükäy [hosszú ideig állott megromlott tojás]' 2. 'hïwSa serep, yoqarïp, üSäge qoyolop torgan utïn [vízben elkorhadt, elvékonyodott, a belsejében szétmállott fa]' (BHH I, 282), (TJrta) 'cbipoíi [nedves, nyers]'; eärä, eär (Dim) 'cfcipofi' (BHH II, 308). — A eäre, eär szó származékai a baskír nyelvjárásokban: Särläw (Dim, TJrta) 'nOHBJieHHe BOflbi Ha Jibfly [víz megjelenése a jégen]; Säreläw (Inyär) 1. 'MOTOTB [áztat]', 2. 'cbipeTb [átnedvesedik]' (BHH II, 308). — A eär szó megvan a tatár nyelvjárásokban is: 1. (Bőre, uráli tat., orenburgi miser) 'Hajießb, BOfla, Bbi-CTynHBiuaH Ha Jib^y [a jégen feljövő víz]', 2. (Mamadïë) 'cbipocTb [nedvesség]' (TTDS 522). 59 BUS 655. 60 L. az 58. jegyzetet.