Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369

384 VÁSÁRY ISTVÁN YänäS szót a baskír földrajzi szótár a mai baskír ywnM 'szomszédos' szóból származtatja, mely a yan 'oldal' szónak származéka.51 Űgy tűnik azonban, hogy a Yänäy, Yänekäy és Yänä£ nevek, az eddigi bő analógiák alapján, inkább összetartozóak, semmint, hogy a sor egyes tagjait különféle módon magyarázzuk. 17. Yärmäe < Yärmi szn. + •/. A Yärmi szn. a Yärmofiämmät összetett szn. (Yär -\- Mofßmmät) rövidülésével létrejött becenév, mint ahogyan a Qabdulla, Abdulla arab eredetű névből rövidült a Úabdi, Abdi név, melyhez aztán éppúgy képzők járulhattak, mint pl. Abduá (Abdu -f- -á).52 Egyéb származék: Yärmäkäy. A baskírban, tatárban egyaránt gyakori Yärmäk személynév is innen ered, s a magyar gyermek szónak, nem úgy mint Rásonyi gondolta, ehhez nincsen köze.53 18. Yomaê <i yoma 'péntek' + -§. A Yoma név összetételekben: Yomagufa, Yoma-taw. Származékai: Yomabï, Yomaq, Yomoqay/Yomoqay. A Yomaá név szerepel baskír genealógiákban, s a nogáj is ismeri.54 A baskír -£ képzős, személynévi eredetű helynevek rövid áttekintése után rátérhetünk azon -£ képzős helynevek tárgyalására, melyeknek alapszava olyan baskír közszó, mely az illető térszínforma nevét vagy valamilyen jellemző sajátságának a megnevezését tartalmazza. Az itt tárgyalt pár példa számát is a további kutatások tetemesen megnövelhetik, de jelen céljainknak ez a mennyiség teljesen elegendő bizonyító erővel rendelkezik. 1. AlmaS < alma 'alma' -f -£. Ismert az Almalï, Almalïq helynév is, melyet ugyanígy 'almás'-nak fordíthatnánk magyarra. 2. Awla$ <C aw'il 'falu, település' + -§. 3. BagriS, Bagrïétï, Bagra§ < bagrï 'pisztráng' + -S. Az alapszó előfordul a Bagïrï-kill j Bagïr küle tó nevében, a Bagr'i yïlgahï patak nevében, és valószínűleg a Bogara \ Bagra-taw \ Bagr'i taw'i hegy nevében. Egyéb származéka: Bagïrlï, Bagïrbï. Különböző hangalakokban a baskír nyelvjárások is jól ismerik a szót halfajták jelölésére: bogra (QariSel) '(f)opejib [pisztráng]', (Dim) 'necKapb [fenékjáró küllő]' (BHHII, 36), (ly) 'bagrï [pisztráng]' (BHH I, 31); bogara (Haqmar) 'necKapb'; bagïr (Eyek-Haqmar) '(fwpejib', (Haqmar) 'ep [sügér]' (BHH II, 36), (Kübäläk, Ày) 'bagrï [pisztráng]', (Kübäläk), ét balïq [kutyahal?] (BHH I, 31). A baskír helynévszótár felveti az egyik földrajzi név kapcsán, hogy az nem a bogra növénynévből ered-e.55 Valóban, a baskír irodalmi nyelvben van egy bagra 'konkoly' jelentésű szó, s ennek is több nyelvjárási variánsa él: bagra (Baftïw) 1. 'BOJIKOÖOÍÍ [sisakvirág]' 2. 'copHflK [gaz]'; baqra (Ba#ïw) 'KyKOJib [konkoly]'; baqirtätäy (Gäynä) 'noJieBofi BacHJieK [mezei búzavirág]' (BHH II, 36, 38). Annak ellenére, hogy formailag ez a magyarázat is lehetséges, nem tartom valószínűnek, mivel a legtöbb földrajzi név esetében víznévről van szó, s itt csak a halnév jöhet számításba. 4. Barbae, BärbäMe\BerbäUe < bärbe 'pér (halfajta)' -\- -S. Egyéb származékok: Barbelé. Mivel minden esetben folyónévről van szó, az etimológia egyértelmű. A Bäbräe, BäbäreM nevek idetartozása kétes. 51ST 69. 52 Vö. Sattarov, Antropotop. 112. 53 L. Rásonyi, Macarca „gyermek" kelimesi ve „Ermyak" adi. Resid Rahmeti Arat için (Ankara 1966): 382—7. MKuzeev, Bask. sedZ. 298; NRS 489. 55 ST 27.