Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369

A BASKÍR-MAGYAR KÉRDÉS 381 ösö- ige is a baskírban (többi török nyelvben ü£ü-) melynek jelentései 'didereg, fázik, megfagy', s ez viszont jelentéstanilag pontosan illik a tárgyalt szavakhoz. Feltevésem az, hogy egy *ö$ökä8, *ö$ökäs formából ë > t elhasonulással jöttek létre az ismert formák, melyek alakilag immár az öt- ige származékainak tűntek. Ezen alakok jelentése visszahathatott az öt- szó jelentésére is, ugyanis van egy baskír déli nyelvjárási adat, mely szerint az ötöw ige a középső déli nyelvjárásban 'zúzmarásodik, fagy [noÖHTb 3aMopo3KaMH]' és 'éget [oKeqb]' jelentéssel is bír (BHH II, 325). 5. Kaz. tat. fanag'jiyweHKa, AyuieHbKa, JiioÖHMafl, MHJicmKa [lelkecském, kedvesem, szívecském]' (TRS 757). A fan 'lélek' szóból van képezve, melynek szabályos baskír alakja y an. A janaá-naik baskír megfelelője nincsen. 6. Kaz. tat. ufinaS 1. 'cKJiáA^HHa' [kaláka], 2. 'nocHfl,éJiKH' [esti összejövetel, fonó] (TRS 593). Az urïn 'hely' szóból van képezve. Azt hiszem, hogy ez a pár példa is, melyeket majd jócskán lehet szaporítani,34

meggyőzhetett minket, hogy a baskírban és kazáni tatárban, elsősorban a nyelvjárásokban, létezik egy denominális -£; -a£, -äS nomenképző, melynek kicsinyítő-kedveskedő funkciója van, tehát a képzett szó jelentését lényegében nem módosítja. Eredetét tekintve lehet, hogy ez az -$ az egész törökségben ismert -c-nek (a baskírban -5-nek) a változataként született, de kétségtelenül a baskírban és tatárban önállóan létezik. Az a benyomásom, hogy több kipcsak nyelvben (pl. kazak, karakalpak) és esetleg más török nyelvben is feltárható ez a képző, de ez a munka csak rendszeres morfológiai kutatásokból születhet meg. A közszavak vizsgálata után rátérhetünk a tulajdonnevekre. Először a baskír személyneveket, majd a helyneveket vesszük szemügyre. Tulajdonképpen az egész itt tárgyalt névanyag a toponímia körébe tartozik, mivel az egészet a már említett baskír helynévszótárból veszem, de jónak láttam a biztos 34 Nem akartam a főszöveget terhelni még három szóval, melyeknek idetartozása nem bizonyos. Ezek: 1. bask. keleti nyj. kinderäe (Äy) 1. 'yeten orlogo [len mag]', 2. 'qïlïs yep [takácsborda fonala]' (BHH I, 103), bask. déli nyj. kinderaS (Dim) 'ceMH KOHOiuiflHoe [kendermag]', kinder asï (Nögös, Urta) (BHH II, 105) ~ kaz. tat. nyj. kinderaë (miser nyj.-ok), 'inderaé (kaszimovi) 1. 'kinder [kender]', 2. (Hvalïn, Öistay) 'kinder orlïgï [kendermag]' (TTDS 246). A kumükben is van egy kendiraë 'kendermag' szó (KuRS 164). A baskír kinder asï alakban az as 'étel, evés' szónak keleti baskír nyelvjárási 'igen [mag, kenyér]' jelentését kell látnunk, s ez felveti, hogy vagy itt rejlik a kinderas szó eredete, vagy pedig a kinder asï forma csak népetimológia eredménye. Tehát a kinderaS szót vagy kinder -f- -§ képzésből magyarázom, vagy egy kinder aëï szerkezetből. Az első vélemény mellett szól, hogy a bevett alak a birtokos személyrag nélkül van, a második vélemény mellett az áll, hogy az -as mindig veláris alakban csatlakozik egy palatális szóhoz. 2. bask. käläS 1. 'HeBécTa, crOBopëHHan fléByuiKa [menyasszony, eljegyzett lány]', 2. '>neHá (o MceHtqum, nedaeno ecmynuemeü e 6pm.) [nő (olyan asszonyról, aki nemrég lépett házasságra)]' (BRS 304) ~ kaz. tat. kâlctë 1. 'ua.', 2. 'Monoman >KeHá, MOJiOAyxa, MOJiÓAyiuKa [fiatal asszony, menyecske]' (TRS 320). A baskírban és a tatárban megvan az egész törökségben általános kilen szó is ebben a jelentésben. A käläS talán a kilen szó kii alapszavának kai variánsából képzett az -S képzővel. A kilen és käläS szó teljes szemantikai egyezése valószínűsíti ezt a megoldást. 3. bask. déli nyj. suras (Bafrïw) 'pa3BHJiHCTaíi AepeBflHrian KO^epra [szétágazó fa piszkavas]' (BHH II, 218). A szó idetartozását Mirzanova, Juznyj dialekt 120 vetette fel. Teljesen bizonytalan, mivel az alapszó — ha egyáltalán képzésről van szó — ismeretlen. A Mirzanova által javasolt, suraldï 'cBoßoßHoe MecTO MÖKAY neqbio H CTeHOH H36M, vjxß CKJiaßUBaiOTCii flpoBa [a kemence és a szoba fala közti szabad hely, ahol a tűzifát tartják]' szóból elvont alapszó ide vonása jelentéstani nehézségek miatt valószínűtlen.