Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Kovács Ferenc: A magyar nyelvtudományi terminológia kialakulásának kezdetei [Die Anfänge der Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie] 351

A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TERMINOLÓGIA KIALAKULÁSA 359 német zsebszótár I. (német—magyar rész) 1835, a második kötet (magyarnémet rész) 1838-ban ugyancsak a szótár terminust használja. A Társaság állásfoglalása nem szüntette meg a terminusunk körül tapasztalható bizonytalanságot. Még 1826-ban is találkozunk mesterszókönyv címmel (Verseghy Ferenc lexikon terminorum technicorum azaz: Tudományos mester szókönyv. Buda 1826). 1851-ben Zsebszókönyv cím olvasharó Táncsics Mihálynál, illetőleg szótárcza 1868-ban, Lengyel Géza viszont 1869-ben szógyűjteményt használ ugyancsak könyvcímben. Még századunkban is előfordult a szótár helyett szójegyzék ugyancsak kiadványcímben: Lomschitz Károly: Német szójegyzék. Szombathely 1912 (Melich 1905. 127—28, Sági 1922. 5—25). Napjainkban már egységesen használják a terminust. Ha más műszót használnak, akkor az egységes fogalmon belüli sajátságos jelentés töltetet kívánják hangsúlyozni (lásd pl. a korábban már említett nomenclature/, terminust). Az pedig vitathatatlan evidencia, hogy századunkban ismét létjogosultságot nyertek a nyelvészeti és szakirodalomban a korábbi latin—görög terminusok. Ilyenekre gondolok mint vocalis, consonans, diftongus, fonetika, fonológia, morfológia, syntaxis ós társaik. Ezeket a magyar nyelvészeti terminológiai rendszer szerves részének tartom, ha tehát e rendszer kialakulását vizsgáljuk, mindenképpen számolni kell velük. Természetesen továbbra is fő feladatomnak a magyar nyelvű terminológiai rendszer kialakulásának a vizsgálatát tartom. 6. Köznyelvi előzmények Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogy a tudatos terminus technicusalkotás korszakában milyen köznyelvi szavakból meríthettek a grammatikaírók. A kezdetektől a 16. század végéig írásban fennmaradt szavak közötti tallózás eredményeit abc-sorrendben adom meg, és csak a legelső előfordulást mutatom be. 1610: ábécé 'Alphabet' (a középlatin abecedarius, abecedarium átvétele) (Marg. leg. 1; Mollai 1982. 170, 172) 1405: ajak 'labium' (Schl. 334) 1405: alak 'Puppe' (i. m. 2042)5 1560: bélyeg 'caracter, signum, figura' (Gy. 4552; a szót azért vettem föl, mert az egyik jelentése 'signum' később 'Zeichen' (G 109). Első előfordulását 'Brandmarke' jelentése miatt (1470) elhanyagoltam. L. még a jel szót. 1470: betű 'littera' (S II. 118)6 1520: eset 'casus' (GyöngyGl. 10) 1538: fejezet 'capitulum, rubrica' (P. B 1) 1405: fog 'dens' (Schl. 344; vö. foghang, dentális; sőt később: (1533) a fognak belső részi 'palatum' (M 688) 1533: grmmatikatudó 'grammatistes' (M 2348)7 5 Amint kitűnik, egészen más jelentésben szerepelt a 16. század második feléig a szó; amikor terminus-szé, vált, a forma szinonimájaként szerepelt. 6 Későbbi jelentései: 'imago, signum, elementum, vox'. 7 Ugyanennél a szerzőnél a

grammaticus 'ein Gelehrter, magyarázó', másutt az agrammaticus, illiteratus 'tudatlan, kevéstudó deák' (1560: Gy. 842), majd a grammaticus 'deák tudományú' (1600 körül: Br.).