Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Kovács Ferenc: A magyar nyelvtudományi terminológia kialakulásának kezdetei [Die Anfänge der Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie] 351

356 KOVÁCS FERENC láriai, káptalani, vagy később ispáni írásbeliség, ami — mint erről már fentebb említést történt — III. Bélától kezdve igen határozottan fokozódott. Hogy a birtokadományok igazolására kiállított oklevelek latin nyelvűségébe anyanyelvi szórványok is bekerültek, az annak a következménye, hogy az új birtokosok elsöprő többsége nem tudott latinul, tehát a határokat megjelölő szavak magyar nyelvű írásba foglalásához ragaszkodott. A latin nyelvű oklevelek megjelenései egyben tehát a magyarnyelvűség szórványokban beszüremlő dokumentumai is. J A Gellért-legendán kívül egy nemrégiben felfedezett dokumentum is az Árpád-kori iskoláztatás meglétéről tanúskodik. Egy esztergomi scholarisnak a 12. század első feléből származó jegyzetéről van szó, amely a levélszerkesztésre (ars epistolandi) vonatkozó legfontosabb tudnivalókon kívül tartalmazott egy úgynevezett computust (a húsvét idejének pontos kiszámítása) is. A latin nyelvű szöveg verses formában (computus) könnyíti meg a memorizálást, amit „kiegészített az anyanyelvi magyarázat" (Mészáros 1961. 388). Mészáros határozottan állást foglal a kezdeti iskoláztatás korszakában is nagy szerepet játszó anyanyelv megléte mellett, amikor is a következőket állapítja meg: ,,a középkori iskolai gyakorlat szerint ugyanis a kezdeti ismeretek elsajátítása után a tanulók különféle szövegeket olvastak, elemeztek, fordítottak gyakorlásképpen. Nagy szerepet kapott ennek során az anyanyelv is, amelyet csak később a humanista iskola űzött el az iskolából" (i. m. 379). Mészáros határozott hangvételű megállapítását az az egyszerű tény igazolja, hogy az egész európai iskoláztatási rendszerben ez az eljárás dívott: a latin nyelvű szövegek mélyebb megértését az anyanyelvű magyarázat segítette.2 A magyar középkori iskoláknak (az iskolarendszer csíráinak) a megléte az elmondottak alapján bizonyítottnak tekinthető. Az iskolák feladatainak jobb ellátása céljából az elsajátítandó tananyagot tankönyvekbe foglalták. A középkori iskoláztatás legfőbb célja a latin nyelvnek szóban és írásban való elsajátítása. Ennek egyik feltétele volt tehát tankönyvek írása, íratása. „Hogy a latin nyelvet a tanulók minél jobban elsajátíthassák, tankönyvekre volt szükség" (Melich 1906. 3). Melich idézett dolgozatában a tankönyvek három típusát különbözteti meg: 1. abecedarium, 2. kérdés—felelet alapján a latin 2 A szentgalleni Helpericus említi meg computusának előszavában — a computust természetesen latinul adta elő — hogy a latin szöveget anyanyelven is kimerítően megmagyarázta „rusticano sermone enucleatius edisserens" (Migne: Patrologia Latina 137.21; Mészáros i. m. 388). Turoczi-Trostler József már 1933-ban utal a középkori iskoláztatás keretein belül az anyanyelv meglétére, amikor megállapítja: ,,az egyház elemi fokon hivatalosen-félhivatalosan megengedi, a középfokon elnézni, felsőfokon tűri, hogy az iskolai tanítás a lingua vernacula, vagy laica segítségéhez folyamodjék" (Turoczi-Trostler 1933. 27). Balázs János úgyszintén hangsúlyozza a középkori iskolák szerepét a magyar literátusok felkészítésében, illetőleg csatlakozik azoknak a véleményéhez, akik ezt korábban feltételezték. ,,A legújabb kutatások eredményei megerősíteni látszanak azoknak az álláspontját, akik a hazai iskolázásnak a középkori magyar deákság szellemi felkészítésében nagyobb szerepet tulajdonítanak. Erre mutat az a nemrégiben közismertté vált középkori latin diákjegyzet, amely egy esztergomi kódexben található. . . ezt föltehetőleg az esztergomi káptalani iskolában használták a XIII. század folyamán" (Balázs 1980a. 293). Rotenburgi János „magyar nyelvmesterbe (OMOLV 277—84) egy 1418-ban írt latin grammatikai tankönyvbe latin nyelvi pótlásokat írt. 1419—1421 körül Budára jött nyelvtanulás céljából, és a tankönyvben feljegyzett kb. 90 szót latin vagy német értelmezéssel (G 44). íme ez is amellett szól, hogy latin nyelvű tankönyvek jobb megértés céljából elláttattak anyanyelvi jegyzetekkel, glosszákkal.