Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Szemantika vagy pragmatika? [Semantics or Pragmatics?] 5

SZEMANTIKA VAGY PRAGMATIKA? 15 Hasonlóan problematikus a következő mondatok leírhatósága is : (7) (a) Kevés ember befolyásolható. (b) A legtöbb ember befolyásolható. Logikai szempontból ezek a mondatok azért problematikusak, mert nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a ,,némely", ,,kevés", ,,legtöbb" kvantorszók mit is jelentenek, ti. egyiknek sincs meghatározott extenziója. A példák könnyen szaporíthatok. A tanulság : az igazságfeltételeken alapuló szemantikai leírás a kvantorszók esetén a természetes nyelvi kifejezéseknek csak egy csekély hányadával képes megbirkózni. (e) Az előző két pontban olyan problémákat említettünk, amelyekkel az igazságfeltételeken alapuló szemantikai leírás nem boldogul. Igen sok hasonló problémát említhetnénk még, de talán a kötőszók és kvantorszók példája is meggyőzően mutatja, hogy milyen jellegű problémákkal kell a logikai szemantikának megküzdenie, ha módszerét természetes nyelvi mondatokra is ki akarjuk terjeszteni. Az említett két esetben még elképzelhető, hogy a logikai módszerek oly mértékben finomíthatok, hogy végül is adekvát módon képesek leszünk segítségükkel az eddig problematikusnak tekintett eseteket leírni. Van azonban olyan természetes nyelvi jelenség is, ahol az igazságfeltételekkel történő leírás elvi okokból kizárt.15 Igen gyakori eset, hogy a beszélő valamely tényállással szembeni személyes értékelését, beállítottságát is kifejezésre juttatja, amikor a tényállásról beszámol.16

Például (8) (a) Péter sajnos beteg. (b) Anna valószínűleg otthon van. A „sajnos" és a „valószínűleg" módosító határozók a beszélő attitűdjét fejezik ki a „Péter beteg", illetve az „Anna otthon van" tényállással szemben. Éppen ezért a (8) (a) —(b) mondatok nem valóságábrázolók, tehát velük kapcsolatban nem lehet felvetni az igaz vagy hamis kérdését szemben például (9) (a) —(b) mondatokkal, ahol az igaz vagy hamis kérdése jogosult, hiszen valóságábrázoló mondatokról van szó : (9) (a) Sajnálom, hogy Péter beteg. (b) Valószínű, hogy Anna otthon van. Természetesen megtehetnénk azt, hogy az attitűdök kérdését teljes mértékben pragmatikai kérdésnek tekintsük, annál is inkább, mivel itt már a beszélő és egy tényállás közötti viszonyról van szó. Ennek ellenére azonban az attitűdöt kifejező nyelvi elemek jelentése nem a kontextus függvénye, a jelentés itt is konvencionálisan kapcsolódik a nyelvi elemhez. Éppen ezért a (8) (a) —(b) típusú mondatok jelentését is a szemantikában szeretnénk leírni. Összefoglalásképpen tehát azt kell mondanunk, hogy az igazságfeltételekkel történő jelentésleírás nem boldogul minden természetes nyelvi szeman-15 Ez persze csak az igazságfeltételeken alapuló szemantikaelméletre áll. Elképzelhető ugyanis másfajta logikai jelentéselmélet is, amelyben a jelentés fogalma nem az igazságfeltételek segítségével explikálódik. 10 Ide tartozik a modális jelentés minden nem valóságábrázoló aspektusa.