Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)
Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Szemantika vagy pragmatika? [Semantics or Pragmatics?] 5
12 KIEFER FERENC A predikátum-kalkulusnál adekvátabb rendszer az intenzionális logika. Az intenzionális logika a kifejezések jelentését nem azok extenziójában, hanem intenziójában látja. Az intenziók olyan függvények, amelyek a kifejezések extenzióját határozzák meg. Nemcsak egy lehetséges világ van, hanem több.12 A lehetséges világok a bennük érvényes tényállások szempontjából különböznek egymástól. Egy utaló kifejezés (,,referring expression") esetén az intenzió az a függvény, amely lehetséges világokhoz egyedeket rendel hozzá, azaz, ha adva van egy lehetséges világ, a szóban forgó függvény ki fogja választani azt az egyedet ebben a lehetséges világban, amely a vonatkozó kifejezés extenziója. Egyszerűbben : ha tudjuk, hogy a vonatkozó kifejezés mit jelent és ha tudjuk, hogy milyen a világ (hogy milyen lehetséges világról van szó), akkor meg tudjuk mondani, hogy az adott kifejezésnek mi a vonatkozása. Egy predikátum intenzió ja olyan függvény, amely lehetséges világokhoz egyedek halmazát (a predikátum extenzióját) rendeli hozzá. Végül egy mondat intenziója olyan függvény, amely a lehetséges világokhoz igazságértéket rendel hozzá, vagyis meghatározza, hogy egy adott kijelentés melyik lehetséges világban igaz és melyikben nem az.13 Visszatérve a predikátum-kalkulussal kapcsolatban elemzett példánkra, most azt mondhatjuk, hogy a „Kovács Péter gazdag" kijelentés intenziója levezethető a „Kovács Péter" utaló kifejezés és a „gazdag" predikátum intenzióiból. Ha elfogadjuk azt az elképzelést, hogy a tulajdonnév minden lehetséges világban ugyanarra az egyedre vonatkozik, akkor azt mondhatjuk, hogy „Kovács Péter" intenziója az a függvény, amely minden lehetséges világban azt a személyt választja ki, akinek neve Kovács Péter. A „gazdag" predikátum intenziója pedig az a függvény, amely minden lehetséges világhoz hozzárendeli e predikátum extenzióját az adott lehetséges világban. Végül a „Kovács Péter gazdag" intenziój El ílZ ci függvény, amely minden olyan lehetséges világhoz, amelyben Kovács Péter gazdag, az „igaz" értéket rendeli hozzá és minden olyan lehetséges világhoz, amelyben Kovács Péter nem gazdag, a „hamis" értéket. A „Kovács Péter gazdag" igaz egy adott lehetséges világban, ha ebben a lehetséges világban a „Kovács Péter" intenziója által meghatározott extenzió eleme a „gazdag" intenziója által meghatározott extenziónak. Az intenzionális logika egyik legfőbb feladatának tekinti megfelelő intenziók kidolgozását minden olyan kifejezés számára is, amely a predikátumkalkulus esetében problémát jelentett. Az intenzionális logikában például már nem kell azonos jelentést tulajdonítanunk a vonatkozásuk szempontjából azonos kifejezéseknek : a „Budapest" és „Magyarország fővárosa" kifejezéseknek különbözők lesznek az intenziói, hasonlóképen az „Abendstern" és a „Morgenstern" kifejezéseknek. Lesz ugyanis olyan lehetséges világ, amiben 12 Egy lehetséges világot a benne igaznak tartott kijelentések határoznak meg. így például mindennapi gondolkodásunkban igaznak tarthatunk egy kijelentést, amelyet a szakember hamisnak minősít. Az „A bálna nagy hal" kijelentés igaz mindennapi gondolkodásunk világában, hamis a zoológia által definiált világban. Vagy : az „A boszorkányok söprűnyélen repülnek" kijelentés hamis a mindennapi gondolkodásunk által meghatározott világban, de igaz a mesék világában. Ez a kijelentés is, éppúgy mint az előző, a lehetséges világokat két csoportra osztja : azokra, amelyekben a szóban forgó kijelentés igaz, és azokra, amelyekben nem az. A logikából ismert „lehetséges világok" elmélete ezt a meglátást, amelyet intuíciónk is alátámaszt, formalizálja. 13 Az intenzionális logikának is ma már sok változatát ismerjük, elég, ha itt most Montague 1974-re, Cresswell 1973-ra és Lewis 1970-re utalunk.
