Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Szemantika vagy pragmatika? [Semantics or Pragmatics?] 5

SZEMANTIKA VAGY PRAGMATIKA? 11 egyértelműen arra a személyre utal, akit Kovács Péternek hívnak, azaz „Kovács Péter" Kovács Péter neve. Azt az egyedet vagy azokat az egyedeket, amelyre vagy amelyekre egy kifejezés vonatkozik, a kifejezés extenziójának nevezzük. „Kovács Péter" extenziója a Kovács Péternek nevezett személy. Azt is mondhatjuk, hogy „Kovács Péter" jelentése az extenziója. A „gazdag" egy tulajdonság, ez a tulajdonság egy halmazzal jellemezhető, mégpedig azoknak az egyedeknek a halmazával, amelyekre a „gazdag" tulajdonság áll. A „gazdag" predikátum extenziója, azaz jelentése tehát egy halmaz. A „Kovács Péter gazdag" kijelentés akkor és csakis akkor igaz, ha „Kovács Péter" extenziója eleme a „gazdag" extenziójának. A „Valaki gazdag" kijelentés akkor és csakis akkor lesz igaz, ha a „gazdag" extenziója nem az üres halmaz (ha legalább egy elemet tartalmaz). A „Mindenki gazdag" kijelentés akkor és csakis akkor igaz, ha bármely személy eleme a „gazdag" extenziójának. Végül a „Kovács Péter boldog és gazdag" kijelentés akkor és csakis akkor igaz, ha „Kovács Péter" extenziója eleme mind a „boldog", mind pedig a „gazdag" extenziójának, azaz ha eleme a két halmaz metszetének. Tekintsünk most el egy pillanatra azoktól a problémáktól, amelyeket a predikátum-kalkulusra alapuló jelentésleírás természetes nyelvi mondatok esetén felvet. Könnyű belátni, hogy a módszernek van egy egészen alapvető hibája : a vonatkozásbeli (referenciális) azonosság még nem jelent jelentésbeli azonosságot. Márpedig, ha a mondatösszetevők jelentését azok vonatkozásával (extenziójávai) azonosítjuk, akkor a vonatkozásuk szempontjából azonos, de jelentésük szempontjából mégsem szinonim kifejezések a predikátumkalkulus rendszerén belül nem jellemezhetők kielégítően. Más szóval, a predikátum-kalkulus helytelenül ugyanazt a jelentés fogja tulajdonítani a „Budapest" és a „Magyarország fővárosa" kifejezéseknek vagy az „Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke" és a „Ronald Reagan" kifejezéseknek. Ez aztán bizonyos esetekben az igazságfeltételekre is kihathat. Tekintsük például a következő két mondatot r11 (1) (a) János azt hiszi, hogy Budapest szép. (b) János azt hiszi, hogy Magyarország fővárosa szép. (1) (a) lehet igaz, ugyanakkor amikor (1) (b) hamis. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor János nem tudja, hogy Budapest Magyarország fővárosa ! Még szembetűnőbb a különbség (2) (a)—(b) között, ahol a fregei „Abendstern" és „Morgenstern" vonatkozásai azonosak, jelentésük viszont különböző : (2) (a) Peter sah den Abenstern. (b) Peter sah den Morgenstern. Ha Péter este látta az esthajnalcsillagot, akkor (2) (a) igaz, de (2) (b) hamis ; ha hajnalban látta, akkor (2) (a) hamis és (2) (b) igaz. (2) (a) ós (2) (b) csak akkor igaz egyidejűleg, ha Péter az esthajnalcsillagot este is, meg reggel is látta. 11 A jelenséget opacitásnak („opacíty") szokták nevezni. A „hisz" igén kívül igen sok igénél fellép ez a jelenség, pl. gondol, belát, rájön, felfedez, elfelejt stb. I