Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre–Siptár Péter: Indulatszók és szófajok [Interjections and „Partes orationis”] 67

ISTDULATSZÓK ËS SZÓFAJOK 73 (8) verbális vokális csatorna : csatorna igen dhdm nem a 2.5. Sort kell kerítenünk azoknak az indulatszavaknak, illetve interjekciószerű kifejezéseknek az elemzésére is, amelyek a közlésben rejlő igazságértékkel kapcsolatosak (,,modális partikulák"). Ezek alaptípusai az igen, a nem, és a talán. Az dhsm és az a jelenségek vokális (paralingvisztikai) minőségére már rámutattunk. Az igen és a nem azonban egy harmadik csatornán, kinezikai eszközökkel is kifejezhető : kinetikai csatorna : fejbólintás fejrázás A talán modális értéke alaposan kitágítja a verbális, az intonációs és a kinezikai tartományt, hiszen a két pólus közötti valószínűségi fokozatok közül számos verbalizalódott, illetve különféle metakommunikációs kifejezési lehetőségben megtestesült fokozattal találkozhatunk. Például : (9) Hááát... (A nem tudás és a bizonytalanság indulatszava) (10) Ugyan! (nyomatékos tagadás vagy elutasítás) (11) Az ám! (merengő igenlés, rádöbbenés) (12) Azt már nem! (hangsúlyozott elutasítás) A fenti példákból két érdekes tanulság következik. Egyrészt : egy következetes szinkrón leírásban az onomatopoetikus, illetve nem fogalmi eredetű tételek mellé oda kell sorakoztatni a deszemantizálódott indulatszavakat is. Másrészt : indulatszó-értékben interjekcionális szintagmák is szerepelhetnek. További példák az utóbbira : (13) Ó igen! (komoly, kissé ünnepélyes igenlés) (14) ó nem! (határozott, de udvarias tagadás) (15) Jaj nem! (sajnálattal vegyes tagadás) (16) Ejnye no . . . (feddés és továbbvitel) A modális partikulák alosztályába sorolhatók továbbá a beszédszervezést szolgáló interjekciók is. A rákérdezés, a pontosítás, a válasz sürgetése, a beszéd udvarias vagy kevésbé udvarias megszakítása, a tűnődés, a gondolkodás, példa „beemelése a környezetből" stb. a valóságos beszélgetések műveletei. Valamennyi a kommunikáció zavartalan menetét biztosítják, magát a beszédet szervezik. Ennek csak egyik fajtája a jakobsoni fatikus funkció, a csatorna nyitvatartásának esete (magyar ööö, angol mmm). Pl. : (17) Hogyhogy? (magyarázat kérése) (18) Psszt! (csendre vagy halkabb beszédre intés) (19) Miii? (látszólagos visszakérdezés, a nem tetszés kidomborítására) (20) Na látod! (a társ véleményváltozásának enyhén jóleső tudomásul vétele) Itt szeretnénk felhívni a figyelmet még egy különös példára, a csak lexéma egyik jelentésfunkciójára, amelyet metaválasznak nevezhetnénk.