Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Szentgyörgyvári Artúr: Nyelvészkongresszus Tokióban 150

152 SZEMLE - ISMERTETÉSEK 5.1. A nyolcvanas évek nyelvészetének bemutatására elsősorban az a 27 nemzetközileg ismert nyelvész volt hívatva, aki a 8 plenáris ülés témakörében volt előadó. Célszerűnek látszik, hogy ide kerüljön plenáris ülés témája és előadóinak neve : 1. Syntax and Semantics : T. Givón (Univ. of Oregon), S. Kuno—(Harvard Univ, M. Shibatani (Köbe Univ.). 2. Syntax : A. Culioli (Univ. of Paris VII), S. C. Dik (Univ. of Amsterdam), R. A. Hudson (Univ. College, London), T. Wasow (Stanford Univ.). 3. Semantics : O. Akhmanova (Moscow State Univ.), M. Bierwisch (Academy of Sciences, East Germany), E. Coseriu (Univ. of Tubingen), R. Schänk (Yale Univ.). 4. Morphology : M. Aronoff (State Univ. of N. Y.), W. Dressler (Univ. of Vienna), J. Levi (North Western Univ., IL), A. M. Zwicky (Ohio State Univ.). 5. Phonetics and Phonology : E. Henderson (Univ. of London), I. Lehiste (Ohio State Univ.), J. Ohala (Univ. of California at Berkeley). 6. Historical Linguistics : T. Bynon (Univ. of London), A. Tovar (Spanish Academy of Sciences), C. Watkins (Harvard Univ.). 7. Psycholinguistics : W. Levélt (Max Planck Institute, Nijmegen), E. Oksaar (Univ. of Hamburg), T. Slama-Cazacu (Univ. of Bucharest). 8. Sociolinguistics : E. Haugen (Harvard Univ.), J. Knobloch (Univ. of Bonn), W. F. Mackey (Univ. Laval, Canada). 5.2. Az első plenáris ülés napirendjén az Amerikában kedvelt „Szintaxis és szemantika" témakör volt, amelyben a szintaxis főleg mondattipológiát jelent, a szemantika pedig funkcionális mezőket. Az első előadó Talmy Givón mondattipológiából indult ki, de nem a szokásos kijelentő—cselekvő—állító egyszerű mondatból, hanem az ,,ute-azték" nyelv személytelen-szenvedő mondatának szerkezetéből. Ezt nyelvközi egybevetésben vizsgálta, majd eljutott a személytelen szenvedő szerkezet komplex funkcionális értelmezéséhez. Masayoshi Shibatani az esetjelzés tipológiai és funkcionális vizsgálatát mutatta be nominatív és ergatív nyelveken. Susumu Kuno pedig a dialógusból kihagyható elemek funkcionális értelmezését adta. A második plenáris ülésen a szintaxisról volt szó. Antoine Culioli a szintaxis vizsgálatának módszerével foglalkozott „Rôle des représentations métalinguistiques en syntaxe" című előadásában. Simon C. Dik funkcionális nyelvtanának alapelveit fejtette ki, amelyben a performancia az elsődleges, de nem függetleníthető a kompetencia eszköztárától. Richard Hudson „Word Grammar" címú dolgozatában szóközpontúan adta elő szintaxis-elméletét. Thomas Wasow egy folyamatban levő munkálatról számolt be, amely az angol idiómák szintaxisával, szemantikájával és pragmatikájával foglalkozik. Szemantika volt a tárgya a harmadik plenáris ülésnek, amelyen Manfréd Bierwisch, Eugenio Coseriu és Lawrence Birnbaum volt az előadó. Bierwisch a formális és a lexikai szemantikáról beszélt, Coseriu fő problémája a „signifié sémantique" szigorú körülhatárolása volt. Ezzel kapcsolatban vitába szállt az előző nemzetközi nyelvészkongresszus fő szemantikai előadójával, a kontextualista John Lyons-szal. A Yale egyetem munkacsoportja nevében L. Birnbaum azt igyekezett kimutatni, hogy funkcionálisan szükséges a szemantika és a prgamatika integrálása. A morfológiáról tartott plenáris ülésen Mark Arnoff, Wolfgang Dressler, Judit Levi és Arnold Zwicky tartott előadást. J. Levi „Complex Nominals" és A. Zwicky „An Expanded View of Morphology" című előadása külön figyelmet keltett, mert jól érzékeltette a morfológia szintaktikai és fonetikai kapcsolataiban az integrációs fejlődést. A Zwicky a magyarok figyelmét azzal is felkel-