Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Szentgyörgyvári Artúr: Nyelvészkongresszus Tokióban 150

150 SZEMLE - ISMERTETÉSEK Paula Palmeos ma is töretlen erővel és optimizmussal végzi oktatói és tudományos munkáját. A magyarországi finnugor nyelvészek nevében — megkésve bár, de — további eredményes munkát és jó egészséget kívánok neki. BEBECZKI GÁBOR Nyelvészkongresszus Tokióban 1982. aug. 29.-szept. 4. 1. A tokiói nyelvészkongresszus az első CIPL kongresszus volt Ázsiában. A CIPL (Comité International Permanent des Linguistes) 1928 óta irányítja nemzetközi nyelvészkongresszusok összehívását. Az első nyolcat európai városokban tartották : Hága (1928) Genf (1931), Róma (1933), Koppenhága (1936), Brüsszel (1948), London (1952), Oslo (1957). A kilencediket először tartották Európán kívül, az USA-ban (Cambridge, Mass., 1962). Ezután ismét európai városok következtek : Bukarest (1967), Bologna (1972), Bécs (1977). A 13. Nemzetközi Nyelvészkongresszus megtartását a CIPL javaslatára Japán vállalta. 2. Eredetileg 800 résztvevőre számítottak, ez a szám azonban 1400-nál többre emelkedett. Az 1977-ben Bécsben tartott 12. kongresszuson 1200 résztvevő volt. Tokióban 45 ország vett részt. A legnagyobb számban képviselt ázsiai országok a következők : Japán (ezren felül), Dél-Korea (20), Kína -f-Taivan (16), Izrael (12), India (7). Az európai szocialista országok, LatinAmerika, Ausztrália és Afrika részéről összesen 40 körül voltak jelen. A legnagyobb számban képviselt nyugati országok a következők : USA (87), NSZK (30), Kanada (25), Hollandia (22), Anglia (14), Norvégia (14), Franciaország (11). Az első Ázsiában tartott nemzetközi nyelvészkongresszus lehetőséget adott az ázsiai nyelvészekkel és kutatásaikkal fennálló kapcsolatok szélesítésére ; nagyszámú fiatal japán nyelvész bekapcsolódására a nyelvészet nagyarányú szóbeli információáramlásába ; és a CIPL meglevő világméretű kapcsolatainak kiszélesítésére a célratörő japán szervezés igénybevételével. Viszont nem volt várható Tokióban olyan szemléletbeli mozgás, mint amilyent a prágaiak funkcionális fonetikája indított el Hágában, Hjelmslev glosszematikája a koppenhágai kongresszuson, John Firth kontextualizmusa Londonban, vagy Noam Chomsky generatív-transzformációs szemlélete a Cambridge, Mass.-ben tartott 9. kongresszuson. Nem volt várható, hogy a kongresszus ázsiai színhelye helyi hagyományok vagy előítéletek erőterébe kényszeríti a másként gondolkozókat, mert nincsenek ilyen ázsiai hgyományok vagy előítéletek. Bár az amerikai hatás érezhető volt, nem vált nyomasztóvá. Az európai hagyományok pedig inkább öszönözték, mint gátolták a gondolat mozgását. így kedvező volt a légkör arra, hogy az összegyűlt közel másfélezer nyelvész „A nyolcvanas évek nyelvészete" címen vitassa meg a nyelvtudomány időszerű kérdéseit. 3. A szervezőbizottság élén Shiro Hattori, a kongresszus japán elnöke, a Japán Tudományos Akadémia, a Tokió Egyetem és a Gakushuin Egyetem irányvonalát képviselte. Kazuko Inoue professzor asszony, főtitkár egy magánegyetem (az International Christian University) mozgékony nemzetközi kap-