Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Schmidt Éva–Huszár Lajos: Egy kis-szoszvai osztják medveének [An Ostyak Bear-Song from the Little Sosva Region] 9

Egy kis-szoszvai osztják medveének 1982 augusztus—szeptember havában a Leningrádi és Tomszki állami egyetem tudományos együttműködésének keretében, Vlagyiszlav Micha jlovics Kulemzinnak, a keleti-osztják hitvilág neves kutatójának vezetésével alkalmam nyílt folklór gyűjtést végezni az obi osztjákok és vogulok között. A Kazim-torkolatvidék központi falujában, Polnovátban dolgozva véletlenszerűen találtam rá a kis-szoszvai születésű Grigorij Prokopjevics Szmolinra, akitől 51 éneket vettem magéntofónra. A Kis-Szoszva az Északi v. Nagy-Szoszva középső folyásának déli mellékfolyója, a közép-obi osztjákság lakóterületénél csaknem párhuzamosan folyik az Óbbal. A legutóbbi időkig osztjákok lakták. Bár az Obtól helyenkén csak 80 km választja el, lakóinak életmódja erősen különbözött az obi halász osztjákokétól. A Kis-Szoszva menti tajga messze földre híres volt gazdag coboly- és nemesvad állományáról; az itteni osztjákok sajátos gyalogos vadász kultúrát alakítottak ki. Élénk gazdasági és társadalmi kapcsolatot tartottak fenn a serkáli nyelvjárású obi osztjákokkal valamint az obi vogulokkal. Az Ob mentén a coboly e század elejére már teljesen kipusztult; az őszi—téli vadászszezonban obi vadászok népes csoportjai vándoroltak jobb zsákmány reményében a Kis-Szoszvára. A nyári halászszezonban a kis-szoszvaiak közül sokan keresték fel az obi halászóhelyeket, a kereskedelem is az obi falvak közvetítésével folyt. A folyó torkolatvidékének lakói a közép-szoszvai vogulokkal is érintkeztek. Az alaptelepülések viszonylagos elzártsága és a saját etnikum különböző csoportjaival való rendszeres érintkezés virágzó folklórt hozott létre. A szovjethatalom megalakulása után a már veszélyeztetett nemesvad-állományt védelem alá vették; e vadaspark fontos szerepet játszott a Középső-Ob vidék ökológiai egyensúlyának helyreállításában. A II. világháború után a mindössze tucatnyi lakosságú kis-szoszvai vadászfalvak (näka-kurt, Swytdr-Icurt, tűnédrj-Jcurt, %ar)lasdr)-kurt, yaiqa-lcurt, jemdrj-kurt) fokozatosan elnéptelenedtek. Lakóik beköltöztek a népes, többnyire vegyes etnikumú obi falvakba, amelyek jobb munka- és életkörülményeket biztosítottak. A fiatal nemzedék mindenütt már a helyi népességhez asszimilálódott. A kis-szoszvai osztjákok nyelve és szellemi kultúrája a serkáli nyelvjárás és kultúra variánsa. A népesség egy része a vogult (annak obi, ill. közép-szoszvai nyelvjárás-változatát) anyanyelvi szinten beszélte, a férfiak tudtak oroszul is. Grigorij Prokopjevics Szmolin 1908 körül született tűnéarj-Jcurt faluban. Szüleit korán elveszítvén különböző obi falvakban nevelkedett rokonainál, rendkívül nehéz körülmények között. Gyerekkora egy részét Muligortban töltötte; az ottani serkáli osztják és obi vogul nyelv járás-változatot beszélte. Legénykorában visszatelepült szülőfalujába. Később feleségül vette a változa-