Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Noam Chomsky: Lectures on Government and Binding 288
SZEMLE - ISMERTETÉSEK 291 (Az újabb feltételezések szerint az angol mondat alapvető bővítmónyszerkezete a következő: S -*• NP INFL VP. Az INFL az S feje, tehát az alany és az állítmány az INFL bővítményei. Ha a mondatban verbum finitum van, akkor az INFL [-f-tense] 'idő' jeggyel van ellátva, s igei személyragkónt, vagy szemólyrag + segódigeként realizálódik. (A személyragot egy transzformáció viszi majd az őt követő első igei elem: segódige vagy ige mögé.) Ha infinitivusi mondatról van szó, az INFL [—tense] jegyű, s a to infinitivusi partikulaként jelenik meg a felszínen.) Ami a kormányzók ós kormányzottak konfigurációját illeti, (3) a bármely y-t kormányozza az alábbi szerkezetben, az (i)—(iii) feltételek teljesülése esetén: [ß . . . y . . . a . . . y . . .] INFL (i) a = X°, azaz bővítetlen fej-kategória: V, N, P, A vagy r , . -, (ii) Amennyiben <p maximálisan bővített kategória, pl. NP, PP, vagy VP, q> akkor és csak akkor dominálja a-t, ha y-t is dominálja, (iii) a ß közvetlen összetevője Tekintsünk e szempontból egy tipikus angol mondatszerkezetet! ... • (A) cor TNFT A kormányzó kategóriák a V, P és r , . , . TA jV [NP*-t, és PP-t kormányozza, az [ÏÏLe]NP i-efc .* P P edi «' OTi «-a *-' A kormányzás reláció nemcsak a fej ; — bővítmény viszonyt formalizálja, s ezáltal a lexikális kategóriák szubkategorziációját, valamint közvetve a tematikus-szerep adók és szerep viselők viszonyát, hanem meghatározó szerepet játszik számos más alapvető nyelvi jelenségben is. így feltétele az esetadásnak (csak kormányzó kategória adhat esetet a kormányzottjának); korlátozza a különféle NP-típusok megoszlását (lexikális NP vagy nyom csak kormányzott pozícióban, az üres PRO névmás viszont csak kormányozatlan pozícióban, például infinitivus alanyaként jelenhet meg); s fontos tényezője a megkötéselveknek (a kormányzó kategória, azaz a mind a kormányzót, mind a kormányzottat magába foglaló minimális kategória szolgál a koreferencia-szabályok hatóköréül), stb. TNFT Ami például az esetadást illeti, az olyan NP, amit az r , , -, kormányoz, nominativusba kerül (az alany esetadója tehát az igei személyrag), az olyan NP, amit a V kormányoz, objectivusban áll, az olyan NP pedig, amit a P kormányoz, obliquusban. (E három szintaktikai eset az angolban azonos, zéró morfológiai esetként realizálódik.) Az alábbi szerkezetben megjelenő NP: [NP.. .N] genitivusba kerül. A vonzatok valamint a határozók nem szerkezetileg meghatározott, hanem úgynevezett inherens esetet kapnak. 4. A megkötés elmélete a különféle NP-típusok referenciális sajátságait általánosítja zseniális egyszerűséggel. A megkötés-elmélet elvei a szemantikai értelmező komponens, a logikai forma részei. A generatív elmélet tehát, mely korai szakaszában a strukturalizmushoz hasonlóan azzal állította félre a szemantikát, hogy túl bonyolult ahhoz, hogy a tudomány akkori eszközeivel rendszeresen vizsgálható legyen, lassan, lépésről lépésre kezdi meghódítani a jelentéstant; legalábbis azokat a területeit, melyek a mondatgrammatika keretein belül, a világról való tudásunk figyelembe vétele nélkül is vizsgálhatók. 19*
