Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Noam Chomsky: Lectures on Government and Binding 288
290 SZEMLE - ISMERTETÉSEK (2) (i) a határolás elmélete (bounding theory) (ii) a kormányzás elmélete (government theory) (iii) a tematikus szerepek elmélete, vagy théta-elmélet (théta theory) (iv) a megkötés elmélete (binding theory) (v) az esetelmélet (case theory) (vi) a kontrollálás elmélete (control theory) A határolás elmélete a grammatikai folyamatok vógbemenetelónek hatókörét, locusát határozza meg. (Ide tartozik a már említett szomszédosság-elv.) A kormányzás elmélete a fej — bővítmény viszonyt jellemzi. A tematikus szerepek elmélete vagy théta-elmélet az ágens, experiens, cél-féle szemantikai esetekkel foglalkozik. A megkötés elmélete a különféle NP-típusok referencia-viszonyait, lehetséges koreferenciáját vizsgálja. Az esetelmélet az absztrakt szintaktikai esetek s ezek morfológiai megfelelőinek elmélete. A kontrollálás elméletének tárgyát az üres, fonológiailag meg nem jelenő személyes névmás, a PRO referenciális sajátságai képezik. Az univerzális grammatika moduljai rendkívül egyszerűek, általánosak; a sokféle egyedi, igen körülhatárolt nyelvi jelenség e modulok különféle interakcióiból jön létre. A grammatika transzformációs komponense például azért állhat abból az egyetlen, végletekig leegyszerűsített szabályból, hogy „mozgasd a-t", mert a határolás elmélete pontosan megadja, hogy milyen hatókörön belül lehetséges ez a mozgatás ; az esetelmólet és a théta elmélet egy-két alternatívára szűkíti le, hogy mi lehet az elmozdított elem eredeti és végső pozíciója ; a megkötés elmélete pedig megszabja, hogy milyen lehet az elmozdított elem és nyomának konfigurációja. így például az, hogy az angolban a kérdőszó csak a tagmondatának perifóriáján álló üres COMP pozícióba vihető, részben az esetelméletből következik. (Az angol mondat legalapvetőbb újraírási szabálya: S •*> COMP S.) Az igei argumentumok mélyszerkezeti, azaz S-en belüli pozíciójukban az igétől esetet kapnak. Minthogy egy NP nem kaphat kétszer esetet, eset jelölt helyzetből csak eset nélküli helyzetbe: a COMP-ba kerülhet. A thétaelmélet is a COMP-ot jelöli ki a kérdőszómozgatás lehetséges végpontjául. Ez kiköti,hogy egy NP a levezetés során nem változtathatja meg tematikus szerepót, mólyesetót. Minthogy az S-en belüli argumentum-pozíciók (például alanyi pozíció, tárgyi pozíció) tematikus szereppel együtt járó pozíciók, a tematikus szerepű kórdőszó csak a tematikus szerep nélküli, periférikus COMP-ba mozoghat. Arról, hogy a kórdőszó saját tagmondatának COMP-jába kerüljön, többek között a határolás-elmélet gondoskodik. Minthogy mind S, mind S határoló kategóriák, a szomszedosság elve következtében S belsejéből S-en kívülre nem lehetséges a kiemelés: fS C COMP f ^ [ S , 3 3 t x I ! x í A passzív szerkezetben végbemenő NP-előre vi vést az váltja ki, hogy a passzív szerkezet múlt idejű particípiuma (a melléknévhez hasonlóan) nem esetjelölő kategória, nem tud tárgyának esetet adni. Mivel lexikális NP nem maradhat eset nélkül, a participium tárgya esetjelölt pozícióba, argumentum-pozíciók valamelyikébe viendő. A megkötés-elmélet meghatározza az elmozdított mondatrész és nyoma lehetséges konfigurációját. Az adott tagmondatbeli argumentum-pozíciók közül az alanyi pozíció alkot a tárgyi pozícióval megfelelő konfigurációt, így a participium tárgya csak alanyi helyzetbe vihető. A fölérendelt tagmondatok alanyi pozíciójába való mozgatást a határolás-elmélet, pontosabban a szomszédosság elve akadályozza meg. 3. A Lectures on Government and Binding-ban kifejtett elmélet egésze bizonyára azért kapta a kormányzás ós megkötés elmélete nevet, mert míg a határolás-elmélet, a théta-elmélet, az esetelmólet és a kontrollálás-elmélet kidolgozásában Chomsky a kiterjesztett sztenderd elmélet számos korábbi eredményére támaszkodhatott, a kormányzáselmélet és a megkötés-elmélet szinte teljes egészében e rendszer újdonsága. A kormányzás elmélete azt a viszonyt jellemzi, mely egy lexikális kategória és bővítményei között fennáll. Meghatározza, mely kategóriák képesek kormányozni, mely kategóriák a lehetséges kormányzottak, s mik a kormányzók és kormányzottak megengedett szerkezeti konfigurációi. Az angolban a V, N, A, P, valamint az rTMt' V J" LU ' kormányozzák bővítményeiket.
