Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Noam Chomsky: Lectures on Government and Binding 288

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 289 mondatainak az előállítására, melyek tehát az anyanyelvüket már tökéletesen ismerő beszélők nyelvi képességét modellálták. E grammatikák a nyelv sokféle jelenségét mind más-más, igen bonyolult szabállyal jellemezték. A szabályrendszerek nyelvenként is igen eltérőek voltak. így a sztenderd elmélet keretében felállított szabályok, bár precízen leírták a vizsgált nyelveket, ahhoz túlságosan egyediek ós túlságosan különbözőek voltak, hogy a genetikusan kódolt univerzális grammatika sajátságait ismerjük fel bennük, ahhoz viszont túlságosan sokfélék és bonyolultak, hogy azt feltételezzük, hogy a kisgyerek a hallott nyelvi anyagból vonja el őket. Az 1973-as Conditions on Transformations-ban vetette fel Chomsky először azt a hipotézist, hogy a nyelv működését nem sok-sok különféle, nyelvenként is különböző egyedi folyamat összességeként kell felfognunk, hanem néhány egyszerű, alapvető elv és szabály sokféle interakciójaként. Ezek a minden nyelv grammatikáját alapjaiban meghatározó, a lehetséges grammatikák körét radikálisan leszűkítő szabályok, melyek összessége alkotja az univerzális grammatikát, nem tanulás vagy tapasztalás útján jutnak a beszélők birtokába, hanem biológiai, genetikai úton. Az univerzális grammatika elveit mintegy nyitott paraméterekként kell felfognunk, melyeknek a nyelvelsajátítás során adunk pontos, nyelvenként gyakran különböző értéket. Például az univerzális grammatika egyik nyitott paramétere a szomszédosság (subjacency) elve, miszerint bármely mozgató transzformáció csak egyetlen szintaktikai határt (bounding category) keresztezhet. Az, hogy mely szintaktikai kategóriák számítanak határoló kategóriának, már egy-egy adott nyelv sajátossága, amit a nyelvtanuló a hallott nyelvi anyagból következtet ki. Ha az univerzális grammatika paramétereinek egy konkrét nyelvre jellemző meghatározott értékeket adunk, az adott nyelv maggrammatikáját kapjuk meg. A maggrammatika tehát nem közvetlenül a nyelvi tapasztalatból fejlődik ki a beszélőben, hanem az univerzális grammatikából, az univerzális grammatika paramétereinek a nyelvi tapasztalat alapján való rögzítésével. Valamely nyelvnek az univerzális grammatika paramétereitől független, csak az adott nyelvre jellemző, egyedi sajátságai az adott nyelv grammatikájának perifóriájába esnek. A periférikus jelenségeket tanulás útján kell a beszélőnek elsajátítania. A Conditions on Transibrmations-t követő kutatások, az úgynevezett kiterjesztett sztenderd elmélet érdeklődésének középpontjában tehát már az univerzális grammatika sajátságai álltak — azonban a kormányzás és megkötés elmélete az univerzális grammatikára vonatkozó első olyan hipotézis-rendszer, mely egyrészt elég általános ahhoz, hogy a vizsgált sokféle nyelv mindegyikére érvényes legyen, másrészt viszont eléggé gazdag ós konkrét is ahhoz, hogy e nyelvek maggrammatikájáról, s a lehetséges emberi nyelvek grammatikájáról általában, nem-triviális állításokat tegyen. 2. A kormányzás ós megkötés elmélet univerzális grammatika felfogására a modularitás jellemző. Az univerzális grammatika moduljai bizonyos aspektusból a grammatika alkomponenseit adják: (1) (i) lexikon (ii) szintaxis a) kategoriális komponens b) transzformációs komponens (iii) fonológiai forma (iv) logikai forma A lexikon a lexikai egységek morfofonológiai és szintaktikai sajátságait tünteti fel. A lexikon mondja meg, hogy egy lexikai egységnek milyen bővítményei lehetnek, illetve kell, hogy legyenek. A kategoriális komponens a bővített kategóriák (másként fej-kategóriák) és bővítményeik sorrendi és szerkezeti viszonyait jellemzi az úgynevezett újraírási szabályokkal. A lexikon ós a kategorális komponens alkotja a bázist ; s a bázis generálja a most D-szerkezeteknek nevezett mélyszerkezeteket. A transzformációs komponens egyetlen szabályt tartalmaz: mozgasd a-t. Azt, hogy a mely szintaktikai kategóriákat képviseli, egy-egy nyelv maggrammatikája határozza meg. a elmozdításakor eredeti helyén nyomot hagy, mely a-val azonos indexet kap. A transzformációs komponens outputjai az S-szerkezetek. (A terminus a surface structure 'felszíni szerkezet' ós shallow structure 'sekély szerkezet' fogalmakra kíván emlékeztetni.) A fonológiai forma és a logikai forma értelmező komponensek: az előbbi fonológiailag, az utóbbi szemantikailag, pontosabban a mondatgrammatika körén belül eső szemantikai aspektusokból, például a koreferencia vagy a kvantor-értelmezés szempontjából jellemzi az S-szerkezeteket. Az univerzális grammatika más szemszögből nézve elvek rendszereiből áll. E modulok közé tartozik 19